7 tény a csokiról

A Bálint-napi ajándékok között régóta előkelő helyet foglal el a csokiszív, és bár az ínyencség legjobb tulajdonsága szívmelengető íze, számos technológiai lépésre van szükség ahhoz, hogy a finomság a pocakba vándorolhasson.

Íme, hét tény a csokoládé a fától a díszdobozig megtett útjáról.

1. A csokoládé a kakaófán termő kakaógyümölcsből származik. Az ültetvényesek forró égövi, csapadékos területeken termesztik ezeket a fákat az Egyenlítő közelében. Körülbelül öt évre van szükség ahhoz, hogy a magonc teremni kezdje a gyümölcsöt, és 10 éves kora körül éri el termékenységének csúcspontját.

2. Egy futball-labda méretű gyümölcs körülbelül 50 kakaóbabot tartalmaz. Négy kakaóbabra van szükség 0,03 liter tejcsokoládé előállításához, ugyanennyi étcsokoládéhoz pedig tizenkét babot kell felhasználni.

3. Miután a babokat megpirítják és meghámozzák, magas hőmérsékleten hevítik, hogy sűrű kakaómasszát kapjanak. Ezt a masszát aztán a csokoládé típusának megfelelően cukorral és tejjel összekeverve ízesítik. Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) a következő előírásokat fogalmazza meg a csokoládégyártók számára:

A tejcsokoládénak legalább 10 százalék kakaómasszát, a fekete, keserű és félkeserű csokoládénak pedig legalább 35 százalék kakaómasszát kell tartalmaznia. A fehér csokoládéban nincs kakaómassza, de legalább 20 százalék kakaóvajat, és legfeljebb 55 százalék hozzáadott cukrot kell tartalmaznia.

csoki3

4. Az elkészült alapanyagot ezután a világ különböző országaiba, többek között az Egyesült Államokba és Svájcba szállítják. Az amerikaiak évente átlagosan 6 kg, a svájciak pedig 11 kg csokoládéval kényeztetik magukat.

5. Európa hemzseg a csokoládéimádóktól. Már az 1700-as évek végén a madridiak közel 6 millió kg csokoládét fogyasztottak évente. Napjainkban is a 16 legnagyobb csokoládéfogyasztó ország közül 15 Európából kerül ki.

csoki4

6. A csokoládé ráadásul a szív barátja. A European Heart Journal 2010-es kiadásában megjelent egyik tanulmány kimutatta, hogy a kutatás során 10 évig vizsgált közel 19 ezer felnőtt közül a rendszeres csokoládéfogyasztók vérnyomása alacsonyabb volt, és esetükben 39 százalékkal mutatkozott alacsonyabbnak a szívroham és a stroke kockázata a legkevesebb csokoládét fogyasztókhoz viszonyítva.

7. Azzal kapcsolatban, vajon a Bálint-napi csokoládé fokozza-e a libidót, egyelőre nem született konszenzus. A tudomány még nem szolgált bizonyítékkal erre a tulajdonságra, pedig Mexikóban és egyes dél-amerikai területeken csokoládéitalokat fogyasztottak a menyegzőkön. A legenda szerint Casanova is előszeretettel fogyasztotta az édességet szerelmi képességeinek serkentése érdekében, de Sade márki pedig annyira kedvelte az ínyencséget, hogy még a börtönbe is küldetett magának a feleségével.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.