4 évet kaphattak volna, ha a sürgősségire kerülnek

Azok az orvosok, akik nem alkalmazzák a 2 héten belüli sürgősségi beutalást rákgyanús pácienseik esetében, teljesen szükségtelen halálesetekhez járulnak hozzá – álltja egy vezető, daganatos betegségekkel foglalkozó brit szervezet.

A beutalás késleltetése felesleges halálhoz vezethet. Két héten belül tovább kell küldeni sürgősségire a beteget, amennyiben rákot gyanít nála a háziorvos – aki ezt nem teszi meg, az hozzájárulhat egyébként nem biztos, hogy bekövetkező halálesetekhez.

Számos hozzászólás követte a British Medical Journal szaklapban megjelent kutatást, mely feltárta, hogy a 2 hetes várakozási idő Angliában, olyan betegek esetében, akiknél fennáll a daganatos megbetegedés magas kockázata, életmentő lehet.

A kutatást vezető King’s College London arra a következtetésre jutott, hogy a háziorvosokat, akik nem tartják be páciensük 2 héten belüli sürgősségi beutalását, haladéktalanul erre kell ösztönözni.

A korai diagnózis fontossága

Nem újdonság, hogy amennyiben a rákot időben diagnosztizálják, az köztudottan javítja a sikeres kezelés és túlélés esélyét. Az Egyesült Királyságban a rákgyanús páciensek sürgősségi továbbutalása már a 2000-es évek eleje óta létező dolog, ám az általános gyakorlatban jelentősen változó és nem ismert a hatása sem a túlélési esélyekre.

Ebből az okból vizsgálta a kutatócsoport azt, hogy vajon ha a betegeket 2 héten belül beutalják sürgősségi ellátásra, az csökkenti-e a rákos elhalálozások számát.

Kalkulációikhoz számokat alkalmaztak a várakozási idő, a diagnózis és a halálesetek összevetésével, 215 ezer 284 páciens adatait használva Anglia-szerte, akik 8049 háziorvosnál voltak regisztrálva és először 2009-ben diagnosztizálták illetve kezelték őket rákos daganat miatt. 2013-ig követték a betegek sorsának alakulását.

korhaz

Halálozási arány

A kutatócsoport felfedezte, hogy azoknál a pácienseknél, akiket a leghamarabb beutaltak sürgősségire, a halálozási arány tekintetében 4 százalékos javulás mutatkozott, míg akiket a legkevésbé gyorsan továbbítottak orvosaik, náluk 7 százalékkal rosszabb volt az arány összehasonlítva őket azokkal a betegekkel, akiket közepes időintervallumon belül utaltak be a szakorvosokhoz.

A BMJ-ben közölt kutatás megfigyelésesnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem vetették alá egy gondosan ellenőrzött tudományos vizsgálat szigorú szabályainak. Mégis, a szerzők becslése szerint a leglassabban beutaltak közül 2400 páciens még 4 év után is életben lehetett volna, amennyiben a leggyorsabban sürgősségi ellátáshoz jutók közé kerül.

Döntő bizonyíték

A felfedezést kommentálva Sara Hiom, a Brit Rákkutatás vezetője elmondta: ez a döntő bizonyíték is azt mutatja, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget, annál jobbak a túlélési esélyek. A rák a kezdeti szakaszában sokkal hatékonyabban gyógyítható, a kezelések szélesebb körű lehetőségeivel. A daganat fejlődhet, ha sok a várakozási idő a diagnózis felállítása és a kezelése megkezdése előtt.

„Sosem volt egyértelműbb, hogy a kései diagnózisok számának csökkentésével életeket menthetünk meg és ez a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, mit tehetünk még ennek érdekében.” – William Hamilton, az Exeter-i egyetem alapellátás diagnosztika professzora elmondta, hogy a tanulmány a túlélés- és a sürgősségi felvételi számok tekintetében további bizonyíték, s mind ugyanabba az irányba mutat. „Sokkal jobb a mai Angliában rákosnak lenni, mint akár csak 10 évvel ezelőtt – ennek oka a tökéletesebb diagnosztizálási lehetőségek. További 10 esztendő múlva pedig csak még jobbak lesznek” – tette hozzá.

Forrás: Tóth Eszter - napidoktor.hu