Az álmok rejtélyes világa

Álmodni tudni kell, de sajnos nem is olyan egyszerű, mint hinnénk. Az álmok világa a tudomány számára még mindig rejtélyes terep.

Az álmok rejtélye mindig is foglalkoztatta az embereket. A pszichológia nagy alakja,Freud is nagy érdeklődéssel foglalkozott az álmok jelentésének megfejtével. A XX. század derekán az elektromos vizsgálóeszközök bevonásával hatalmas lépéseket tett az alváskutatás. Felismerték, hogy az alvás ciklikus folyamat egy éjszaka 4-5-ször ismétlődik, 1 ciklus. 90 perc lefutási idejű és a végén törvényszerűen az álmodási fázis következik, ami az éjszaka elején rövidebb 8-12 perces, hajnalban ill. a reggeli órákban viszont már egyre hosszabb, akár 40-50 percig is tarthat.

A tudósok a jellegzetes gyors szemmozgásokról Rapid Eye Movementnek, azaz REM-nek nevezték el ezt az alvási fázist, az egész világon ezt használják és a gyerekek is így tanulnak róla az iskolában. A REM alatt az agyról elvezetett hullámok egész mások, mint az alvás egyéb szakaszaiban észlelhetők, sokkal inkább az éber állapotra jellemző, nagyon erős agyi aktivitást mutatnak.

Tudományosan úgy is mondhatnánk, hogy az alvás és ébrenlét mellett ez a harmadik normális tudatállapotunk. Talán azt is érdemes tudni róla, hogy testünk teljesen béna ilyenkor, azaz a mozgás idegi úton gátolt ebben az alvásfázisban, tehát ha valakit ekkor felébresztenek vagy az intenzív álomtartalmak miatt esetleg magától felébred, döbbenten fogja észlelni, hogy nem tud mozogni, amitől természetesen meg is rémülhet.

De vajon miért álmodunk? Miért töltjük életünk minimum egyhuszadát ebben a különös, az agy szempontjából inkább éber, a külső szemlélő számára pedig inkább alváshoz hasonló tudatállapotban?16376Amit biztosan tudunk, az az, hogy az emlékezeti működéshez elengedhetetlen a REM alvás: a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába való beépülése az új információknak ekkor történik meg. Úgy tűnik, mintha az új információk a régiekkel való összefüggéseket a REM fázis alatt találnák meg, azaz mintha az újak a régiekkel itt kapcsolódnának össze, ekkor válnának véglegesen univerzális tudásunk részévé.

Természetesen ez nemcsak az egyszerű értelembe vett információkra vonatkozik, hanem az érzelmi és mozgásos történésekre is. Laikusként talán ez a legnyilvánvalóbb, hisz mindenki emlékszik arra, hogy például milyen volt megtanulni síelni: amit napközben a sípályán gyakorolt, azt álmában folytatta… vagy, ha valami érzelmi megrázkódtatás éri napokig álmodik azzal kapcsolatban.16377Az erős – akár pozitív, akár negatív – érzelmeink a REM fázisban szelídülnek meg, a minket érő nagy örömök és bánatok álmainkban újra meg újra átélve életünk természetes részévé tudnak válni. Agyunk ebben a tudatállapotban a legplasztikusabb: a jobb agyfélteke intuitív, kreatív működése uralja a terepet a bal agyfélteke racionális, logikus feldolgozási módjával szemben, ezért a szokatlan összefüggések felismerése, a kreatív megoldások megálmodása nem véletlenül történik oly sokszor "álmunkban".

Azonban a végső leplet még nem rántotta le a tudomány az álmok rejtélyéről. A világ számtalan tudósa naponta kutatja és keresi az újabb és újabb információkat, "tudásmorzsákat" ennek a különleges, harmadik tudatállapotnak a működésével kapcsolatban.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.