Megkezdődtek a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatások

Lezárult egy hároméves nemzetközi projekt, amelyben Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének szakemberei a gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-ciklusának vizsgálatával foglalkoztak. A kutatómunka ezzel nem ért véget, az intézet részt vesz egy kísérleti reaktor közép-európai létesítésének előkészítésében – közölte Aszódi Attila igazgató az MTI-vel szerdán.

A gázhűtésű gyorsreaktor (Gas-cooled Fast Reactor, GFR) egyike azoknak az úgynevezett negyedik generációs atomreaktor típusoknak, amelyektől azt várják, hogy 2030 utáni üzembe állításukkal jelentősen javítsák a nukleáris üzemanyag hasznosításának hatásfokát, és csökkentsék a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét, környezeti veszélyességét, vázolta Aszódi Attila.   

Ez a reaktortípus alkalmas a mostaniak üzemanyagának további hasznosítására. A mostani projekt azonban mélyebbre megy, azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell megvalósítani, tehát tulajdonképpen a tervezésről szól – fejtette ki a szakember az MTI-nek.
Elmondása szerint a héliumgázzal hűtött reaktor jelentős fenntarthatósági és biztonsági előnyökkel kecsegtet, ugyanakkor megvalósítása nagy anyagtechnológiai kihívások elé állítja a tervezőket. A gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatásokban évek óta részt vesz a BME Nukleáris Technikai Intézetének kutatói kollektívája.
– A legfontosabb lépés volt az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjában támogatást nyert nemzetközi GoFastR projekthez való csatlakozás – hangsúlyozta az igazgató. Az angol AMEC energetikai tanácsadó cég által koordinált EU-projektben mintegy 20 résztvevő kapcsolódott be, angolok, csehek, franciák, hollandok, németek, olaszok, spanyolok, svájciak, szlovákok és magyarok.

zöldA BME NTI részvételét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi terv EU_Bonus pályázati kiírására segítette, itt nyertek támogatást az európai uniós projekt önrészéhez.
Az intézet szakemberei a gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-ciklusának vizsgálatával foglalkoztak. Igazolták, hogy ez az új reaktor képes lehet a hagyományos könnyűvizes reaktorok által termelt radioaktív hulladék egy részének feldolgozására is.
Az igazgató elmondta, hogy a megvalósítás első lépéseként egy kísérleti gázhűtésű gyorsreaktor létesítését tervezik Közép-Európában. Ennek üzemanyag-kazettáit és aktív zónáját vizsgálták részletes számítógépes szimulációkkal.
Arról is beszámolt, hogy a hároméves GoFastR projekt zárulásával nem fejeződtek be a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatások a BME-n, mivel intézetük bekapcsolódott az MTA Energiatudományi Kutatóközpont által koordinált, szintén az EU 7. keretprogramjában támogatást nyert ALLIANCE projektbe is. Ennek célja, hogy folytassák az előkészületeket az ALLEGRO kísérleti reaktor megvalósításához.

Forrás: