Stroke után tízszeres a kockázat

Stroke esetén mindössze néhány óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása maradandó károsodás elszenvedése nélkül.

Azoknál akik már egyszer átestek stroke-on, az egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata

A stroke korai felismerésével, megfelelő terápiával, gyakori ellenőrzéssel és orvosunkkal való rendszeres egyeztetéssel sokat tehetünk a betegség kedvezőbb kimeneteléért, a jobb életminőség eléréséért és a másodlagos stroke megelőzéséért.

A stroke-ról röviden

A stroke során az agy vérellátási zavara okoz fennakadást az agy működésében, ez pedig maradandó károsodást eredményezhet, vagy akár halálos kimenetelű is lehet.

stroke

A stroke-nak két alapvető típusa létezik:

  1. agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80%-ában fordul elő), valamint
  2. agyvérzés (vérzéses stroke), ekkor az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek 20%-ban fordul elő.

Fontos tudni, hogy iszkémiás stroke esetén mindössze 3 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Ez az idő különösen jelentős a stroke kimentelének szempontjából, mivel a percek múlásával egyre több idegsejt sérülhet. Minél később kerül sor a beteg ellátásra, annál súlyosabbak lehetnek a stroke következményei: maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, sőt gyakran rokkantság is kialakulhat.

Mit tegyünk stroke esetén?

A stroke hazánkban évente hozzávetőlegesen 40-50 ezer embert érint. A Stroke Szövetség Európáért előrejelzése alapján az Európai Unió területén várhatóan több mint 800.000 esettel kell majd számolni 2035-re.

Ennek a magas számnak az egyik oka lehet, hogy az érintettek a tüneteket gyakran hajlamosak elbagatellizálni, mivel a stroke nem jár külön fájdalommal, így a betegek gyakran nem kérnek segítséget, nem hívnak mentőt és nem fordulnak orvoshoz.

A stroke tünetei közé tartoznak:

  • Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedtség, ami az arcot is érintheti
  • Hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar
  • Hirtelen bekövetkező látászavar
  • Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
  • A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar
  • Ha az összes tünet egyszerre áll fent, elképzelhető, hogy TIA-ról van szó (átmeneti iszkémiás roham) ez az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Fennállása során a beteg a tudatát nem veszti el, azonban beszéd-, látászavara, vagy akár bénultság alakulhat ki. Az esemény nem tart sokáig,  csupán néhány percig, mely után az összes tünet magától megszűnik. Ne vegyük félvállról a jelenséget, a TIA a stroke egyik legfontosabb előjelének tekintendő, hívjunk mentőt, vizsgáltassuk ki magunkat.

Az ismétlődő stroke megelőzése

A stroke-on átesett betegeknek nagy hagsúlyt kell fektetni a másodlagos megelőzésre, ennek célja az újabb stroke-esemény elkerülése. A stroke-on már átesett betegeknél egy egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. A betegek 5%-a az első néhány napon belül, és mintegy 10%-uk az első három hónapon belül újabb stroke-ot kap. A betegség lefolyása a stroke altípusától függ. A nagyérbetegségben szenvedő betegek kockázata a stroke ismétlődésére mintegy nyolcszor nagyobb a kisérbetegségben szenvedőkénél.6

Hogy megelőzzük a stroke újbóli előfordulását azonosítanunk kell a kardiovaszkuláris okokat. A diagnózis felállítása után pedig nagyon fontos, hogy az orvos által javasolt terápiát pontosan kövessük.

Érdemes tisztában lennünk saját egészségügyi állapotunkkal, ismernünk az esetleges rizikófaktorokat, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterin szint. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, szintén nagymértékben növelhetik a stroke kialakulásának esélyét. A szívritmuszavar következtében ugyanis fokozódik a rög kialakulásának veszélye, amely aztán az agyba jutva agyi ér-katasztrófát okozhat.

Szerencsére napjainkban már elérhetőek olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetőek. Emellett javasolt a rendszeres testmozgás melynek segítségével megelőzhető a stroke-hoz vezető elhízás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség is, de segít megelőzni a depressziót és javítja az általános közérzetet is. Mielőtt bármiféle testmozgásba kezdünk, konzultáljunk orvosunkkal! Azonban ha életmódunkon olyan apróságokkal változtatunk, mint péládul esténként beiktatunk egy rövid sétát, ha megtehetjük alkalmanként eljárunk úszni vagy egy-két emeletet lépcsőn teszünk meg, már sokat tehetünk egészségünk javításááért. Étrendünkbe igyekezzünk sok szezonális zöldséget és gyümölcsöt beépíteni, valamint kerülni a túlzottan sós ételeket és lehetőség szerint minél nagyobb mértékben csökkenteni az alkoholos italok fogyasztását.  A dohányzásról való leszokás pedig alapvető fontosságú az újboli stroke elkerülése érdekében!

Stroke – Nehéz felismerni a fájdalommentes tüneteket

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.