Minden hatodik ember szenved el stroke-t

Hazánkban évente több mint 40  ezer új stroke esetet regisztrálnak, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy  a magyar lakosság egészségi állapota messze a nemzetközi átlag alatt van. Még mindig sokan nem ismerik a szélütés tüneteit, nincsenek tisztában azzal sem, hogy ha valaki pitvarfibrillációban szenved, ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezért a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Stroke Társaság  2015-öt  a „Stroke Megelőzés Évének” tekinti.

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen, és elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. A halálokokat tekintve a szív- és érrendszeri betegségek és ezen belül a stroke vezető szerepet töltenek be.

Az elmúlt években útjára indított ‘Ne késlekedj’ elnevezésű kampány elsősorban a stroke tüneteire, a hezitációs idő csökkentésére és az azonnali mentőhívás jelentőségére hívta fel a lakosság figyelmét, míg az idei emellett a pitvarfibrilláció felismerésére, kezelésére helyezi a hangsúlyt. Nagyon kevesen tudják, hogy aki ebben a betegségben szenved, ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta.

A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség. Európában éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztráltak, míg hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében. A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat 5 évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved. 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd- ismertette az aggasztó számokat prof. dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság /MST/ elnöke.

Amint a professzor úr  hangsúlyozta, a stroke-nak három fő tünete van: a száj félrehúzódása, beszédzavar, féloldali végtaggyengeség. Bereczki Dániel szerint tisztában kell lenni azzal, hogy az agyérkatasztrófa nem fáj, ezért hajlamosak vagyunk várni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak. A páciens  túlélési, valamint a mihamarabbi és a legkevesebb visszamaradó tünettel való gyógyulási esélyeit nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan kerül az illető a kórházba.

stroke

Éppen ezért, ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy a beteg környezete, azonnal értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni. Míg a szívinfarktus igen erős fájdalommal jár, addig „sajnos” az agyi érkatasztrófa általában nem okoz fájdalmat. Így az emberek nem veszik komolyan a szélütés jeleit, halogatják, hogy mihamarabbi orvos segítségét kérjenek, így gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Pedig az agyi érkatasztrófában szenvedők azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorulnak.

A megelőzés érdekében nagyon fontos a rizikófaktorok karbantartása. A  stroke kockázati tényezői között említhetjük a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az extrém túlsúlyt, a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, de köztük van még az úgynevezett pitvarfibrilláció is, ami az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. A betegség jelentősen megnöveli a szélütés kockázatát, amely jelentős fizikai károsodást, bénulást, az életminőség jelentős romlását, vagy akár halált is okozhat.

Ahogy azt prof. dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának /MKT/ elnöke elmondta, ma Magyarországon 150-200 ezer embert érint a betegség, azonban feltehetően ennek kétszerese is lehet a betegek száma azokkal együtt, akiket eddig még nem diagnosztizáltak. Ez úgy fordulhat elő, hogy a pitvarfibrilláció, jellemzően az a betegség, amely nem okoz látványos tüneteket, így nehezen felismerhető. Kialakulhat gyors, lassú, de akár normális szívműködés mellett, tehát szinte bárki veszélyeztetett lehet. Pitvarfibrilláció esetében a szívműködést szabályzó elektromos jelek kialszanak, ami a pitvar fibrillációjához, remegéséhez vezethet. Ennek következtében a pitvar nem képes ellátni pumpafunkcióját, és az artériákból a szívkamrába továbbítani a vért.

A pitvarfibrilláló betegek általában légszomjról, erős szívdobogásról számolnak be, gyakran a terhelésnek nem tudnak megfelelni, s nagyon gyakran a normális frekvencia többszörösére is felszaladhat a pulzusuk. Magunk is meg tudjuk állapítani, hogy pitvarfibrillálunk-e. Észlelésére alkalmas lehet például, ha a nyaki ütőerünkön vagy a csuklónkon kitapintjuk a saját pulzusunkat. Egy másik lehetőség pedig, ha elektronikus vérnyomásmérőt használunk, amely méréskor pityegve jelzi a szívverést. Amennyiben a szívritmust rendszertelennek találjuk, forduljunk háziorvosunkhoz, aki EKG-val nagyon egyszerűen diagnosztizálhatja a betegséget.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.