Magyar találmány a szív megmentéséért

A keringési rendszer betegségei vezetik a hazai halálozási statisztikákat, a szívizominfarktusban elhunytak száma eléri az uniós átlag háromszorosát, s ötször magasabb a franciaországi mutatóknál. A veszélyeztetett betegek jelentős részének időben történő kiszűrését segíti az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport kezdeményezésére és vezetésével létrehozott egyedülálló OPeRA projekt, amely október végén kezdi meg a működését.

„Ismert tény, hogy a betegek kétharmadánál a szívizominfarktus vagy a hirtelen szívhalál jelenti a koszorúér-betegség első tünetét. Az esetek döntő többségének a hátterében az ér belső falán képződött sérülékeny koleszterinfelrakódás, úgynevezett vulnerábilis plakk megrepedése áll, ami hirtelen vérrögképződést indít el, és a koszorúér akut elzáródását okozza.

A plakkok azért veszélyesek, mert nagyon gyakran nem okoznak jelentős szűkületet, így a pácienseknek panaszaik sincsenek, emiatt nagy kihívás e betegek időben történő azonosítása, ezért kell egy pontos rizikóbecslés. A veszélyes koszorúér-felrakódások kiszűrésével és a megfelelő kezeléssel ugyanis a szívizominfarktusok jelentős hányadát meg lehetne előzni” – magyarázta az mta.hu-nak Maurovich-Horvat Pál adjunktus, aki a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja keretében 2013-ban hozta létre a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportot a nagy kockázatú betegek minél korábbi azonosítása céljából.

szivhalal

Mint elmondta, a kardiovaszkuláris kockázatok meghatározására szolgáló rendszerek, az amerikai Framingham Risk Score és az európai SCORE, nem pontosak, a szív- és érrendszeri halálozások harmadát nem képesek előre jelezni. Rendre túl- vagy alábecsülik a rizikót, ennek következtében a betegeket sok esetben túlgyógyszerezik, vagy éppen ellenkezőleg: alulkezelik. A hiányosságok kiküszöbölését tenné lehetővé a magyar kutatók által létrehozott Országos Plaque Regisztert és Adatbázis (OPeRA) , amelynek segítségével a klinikai és a képi paraméterek kombinálásával  új típusú, személyre szabott kardiovaszkuláris kockázatbecslést valósítanak meg.

Maurovich-Horvat Pál ismertetése szerint CT-vizsgálatokat kardiológus javaslatára és az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozásával a kis- és közepes kockázatúnak ítélt panaszos betegek esetében végzik el, ebbe a csoportba tartozik a páciensek jelentős része.

Országos adatsor

„Minden olyan kis vagy közepes rizikóval rendelkező páciensnél elvégzik a szív-CT vizsgálatot, akinél a panaszok alapján nem zárható ki a koszorúér-betegség. A nagy rizikójú csoportba tartozó pácienseknél, akik típusos mellkasi panaszokkal rendelkeznek, nincs értelme a szív-CT-nek, hiszen a panaszok hátterében nagy valószínűséggel súlyos fokú koszorúér-szűkület áll, ezért őket egyenesen szívkatéterezésre küldik‟ – magyarázta a betegirányítás elveit az adjunktus.

doctor1

Mivel a programba minden vezető hazai szív-CT diagnosztikai központ bekapcsolódott, az összes vizsgálatra jelentkező beteg, évente 5500-6000 páciens adatai bekerülnek az OPeRA-adatbázisba. Az országos összefogásnak köszönhetően így az egész magyar lakosságra vonatkozó adatok birtokába jutnak a kutatók.

„Míg a jelenleg alkalmazott módszereket az amerikai vagy a nyugat-európai nagy betegszámon alapuló statisztikák alapján fejlesztették ki, az OPeRA segítségével fejlesztett pontrendszer (OPeRA-Score) személyre szabott kockázatbecslő eszköz lesz, amely a magyar lakosság rizikóját pontosabban tudja majd értékelni” – emelte ki a kutató, aki azt is elmondta, hogy a betegek további sorsát is nyomon követik a szakértők, akik évente megkeresik a pácienseket.

A program másik érdekessége a Lendület-kutatócsoport által használt, adatgyűjtésre szolgáló szoftver, amely innovatív módon leletezés közben automatikusan kiválasztja és elmenti a kutatáshoz nélkülözhetetlen információkat.

„Korábban kiértékeltük a beteg kardiológiai és radiológiai leleteit, majd külön kigyűjtöttük egy táblázatba a kutatások szempontjából fontos adatokat, mostantól a szoftvernek köszönhetően a kettős feladat egyszerre végezhető el. Az országos szintű szabványosítás révén javul a CT-leletek megbízhatósága, amelyek könnyebben érthetővé válnak a klinikusok számára. Bízunk benne, hogy a projektnek köszönhetően azonosítani tudjuk a nagy veszélyt jelentő koszorúér-lerakódásokat és a nagy kockázatú betegeket. Meggyőződésünk szerint az OPeRA program nagy népességügyi jelentőségű, és amennyiben sikerrel járunk, a rendszer nemcsak a magyar lakosság vonatkozásában, hanem nemzetközi viszonylatban is alkalmazható lesz” – foglalta össze a projekt várható előnyeit Maurovich-Horvat Pál.

Forrás: https://napidoktor.hu/