A szívelégtelenséggel nő a stroke esélye

A szívelégtelenségben szenvedő betegeknek várhatóan 2–3% -a fog stroke-ot elszenvedni élete során. Esetükben nem csak kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő, de a stroke lefolyása és kimenetele is súlyosabb lehet: az esetek nagyrésze életveszélyes, maradandó károsodással jár, és az általános népességhez viszonyítva hosszabb a hospitalizáció időtartama, illetve magasabb a halálozás aránya – a BMJ Journalban megjelent kutatás szerint.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a stroke kialakulásának esélye jelentősen magasabb, mint akiknél nem áll fenn szívelégtelenség
A szívelégtelen betegek esetében a stroke előfordulásának az egyik legerősebb kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás

A szívelégtelenségről

Magyarországon 250-300 000 közé tehető a szívelégtelenségben szenvedő betegek száma és 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma.

A szívelégtelenség gyakorlatilag a szív működésének zavarát jelenti, a szív pumpafunkciója csökken, így nem tud elegendő vért juttatni a beteg szervezetébe. Számos betegség előidézheti, mint például koszorúér-betegség vagy magas vérnyomás. Kialakulását a már meglévő kardiológiai betegségeken kívül a gyakori alkoholfogyasztás és a genetikai hajlam is elősegíti, valamint előfordulása a kor előrehaladtával gyakoribb; leggyakrabban a 65 év feletti korosztályban fordul elő. Tünetei lehetnek a hirtelen fáradtság, gyengeség érzet, csökkent fizikai terhelhetőség. Mozgás során jelentkező légszomj, nem múló köhögés, zihálás, súlyosabb esetben akár már a véres köpet is. Az étvágytalanság, koncentrációs zavar és a has felpuffadása szintén a tünetek közé sorolhatóak.

Fotó: 123rf.com

Mi a stroke?

Európában évente hozzávetőlegesen 1,4 millió stroke miatt bekövetkezett halálesetet regisztrálnak, hazánkban pedig évente 40-50 ezer ember kap stroke-ot. A stroke-ot magyarul szélütésnek nevezzük, ezek olyan esetek, mikor az agy hirtelen nem kap elegendő oxigént vérkeringési zavar következtében.

A stroke két fő típusa közé tartozik az Iszkémiás stroke, amit az esetek túlnyomó többségében (70-80%-ban) agyérelzáródás okoz. Ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisnak nevezzük, ha a vérrög máshonnan sodródott oda, akkor pedig embóliának.

A stroke másik típusa a vérzéses stroke, ez kisebb százalákban (az esetek kb. 20%-ában) fordul elő. A vérzéses stroke lehet agyállományi vérzés vagy pókhálóhártya vérzés. A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű.

A szélütés tünetei közé tartoznak az elzáródás helyétől függően: az egyik kar vagy láb gyengülése, az arc zsibbadása, száj félrehúzódása. Egyes esetekben beszédzavar is előfordulhat. Kialakulhat féloldali látászavar, nyelési nehézség, félrenyelés. A kisagy károsodása esetén pedig egyensúlyzavar, hányinger, hányás.

Szívelégtelenség és stroke

A BMJ Journalban megjelent kutatás rávilágít arra, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a stroke kialakulásának esélye jelentősen magasabb, mint azoknál, akiknél nem állt fenn korábban szívelégtelenség. A kutatás során kiderült, hogy a szívelégtelen betegek esetében a stroke előfordulásának az egyik legerősebb kockázati tényezője a fennálló cukorbetegség vagy magas vérnyomás volt. Megállapították, hogy a már fennálló szívelégtelenség erős indikátora lehet a stroke-nak, ezért nagyon fontos odafigyelni a betegség kialakulásának megelőzésére, illetve kivizsgálások során rutinszerűen monitorozni a szívelégtelen betegek esetén a stroke jeleit.

Egészséges táplálkozással, túlsúly nélkül, rendszeres mozgással sokat tehetünk mind a szívelégtelenség és stroke, mind a cukorbetegség kialakulásának megelőzéséért.

Az egészségtudatos életmód kialakítása mellett nagyon fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrésre. Ha a baj már nem előzhető meg és már diagnosztizálták a szívelégtelenséget, számos kezelési lehetőség áll a betegek rendelkezésére. A beültethető kamrai eszközök mellett manapság már elérhetőek olyan innovatív gyógyszeres kezelések, melyek a betegek kényelmét és életminőségének megőrzését szolgálják. Mindenképpen keresse fel kezelőorvosát, egyeztessen vele minél gyakrabban, akár a legjelentéktelenebbnek tűnő jelről is, hiszen a stroke kialakulását és annak akár maradandó következményeit előzheti meg!