A szív érrendszeri kockázatok ABC-je

Fogunk-e valaha szívinfarktust vagy stroke-ot kapni? Az orvosok számos tényezőt figyelembe véve tudják mérlegelni a kockázatokat.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint fontos is tisztában lennünk a fő kockázati tényezőkkel. 

Ezek a legnagyobb rizikófaktorok

Azok az emberek, akiknek alacsony a koszorúér betegségre vonatkozó rizikójuk, akár 10 évvel is tovább élhetnek, mint azok, akiknek magas – állítják az amerikai Johns Hopkins Egyetem kardiológusai. Éppen ezért lenne nagyon fontos minél előbb megismerni és kezelni a rizikófaktorokat, hiszen közülük jó néhány nem adottság, hanem életmódbeli elem.

Íme, a kockázatok ABC-je

– A, mint age (életkor), és más tényezők, amiken nem lehet változtatni

Önmagában az öregedés nem vezet koszorúér betegséghez, de minél idősebbek vagyunk, annál tovább lehetünk kitéve olyan rizikófaktoroknak, mint a magas vérnyomás vagy egészségtelen életmód – és ezek összessége vezethet a koszorúér betegségek kialakulásához. Ebből a szempontból a 45 év feletti férfiak és a menopauzán átesett nők a legveszélyeztetettebbek. Ugyancsak nem befolyásolhatjuk a szívbetegségek családi halmozódását, bár ha tisztában vagyunk a hajlamunkkal, gyakoribb szűrővizsgálatokkal megelőzhetjük a súlyosabb állapotokat. Különösen akkor tekinthető nagynak ez a kockázat, ha az apánk vagy a fiútestvérünk volt szív-érrendszeri beteg 55 kora előtt, illetve ha az anyánk vagy a lánytestvérünk volt ezzel diagnosztizálva 65 éves kora előtt.

– B, mint blood pressure (vérnyomás)

Ha valakinek kezeletlen magasvérnyomás betegsége van, az nagy nyomást jelenthet az artériákra és a szívre, ami nyilvánvalóan növeli a szívinfarktus és a stroke esélyét is. 

Fotó: 123rf.com

– C, mint cholesterol level (koleszterinszint)

A magas koleszterinszint azt jelenti, hogy a vérben túl sok van a koleszterin nevű zsíros, viaszos anyagból. Akár az LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) szintje túl magas, akár a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintje túl alacsony, vagy mindkettő igaz – ezek pontos előrejelzői a szívbetegségeknek. A laborvizsgálatokkal ellenőrizhető többi vérzsír-szint magas volta is rizikófaktornak számít. 

– D, mint diabetes (cukorbetegség)

A magas vércukorszint hozzájárul a plakkok kialakulásához az erekben, amelyek szívbetegségeket eredményezhetnek. A cukorbetegség (különösen a 2-es típusú) éppen ezért megduplázza a szív-érrendszeri kockázatot. Vagyis az inzulin-rezisztenseknek, cukorbetegeknek szorosan be kell tartaniuk a diabetológus, dietetikus, mozgásterapeuta által felépített tervet, hogy étkezéssel, mozgással, és szükség esetén gyógyszerrel kordában tudják tartani a vércukor értéküket. 

– E, mint excess weight (hízás és más életmód faktorok)

Az ülő életmód és a mozgásszegénység közel duplájára emelheti a szív-érrendszeri ok miatt bekövetkező halálozás esélyét. A magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrend, valamint az ezek talaján kialakuló túlsúly és az elhízás szintén komoly rizikófaktor. A dohányzás ugyancsak a legerősebb hatású szokásnak számít, még az alkalmi cigarettázás, sőt a passzív dohányzás is hozzájárul a plakkok kialakulásához.  Azoknak a 35 feletti nőknek, akik a dohányzás mellett hormonális fogamzásgátlót használnak, további kockázattal is szembe kell nézniük.  

Honnan tudhatjuk, hogy veszélyeztettek vagyunk-e?

“A legfontosabb, hogy ha tisztában vagyunk vele, hogy több rizikófaktor is jelen van az életünkben, évente-kétévente vegyünk részt egy kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A kivizsgálást természetesen nem szabad halogatni akkor sem, ha tünetek jelentkeznek. A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. A rizikófaktorok szerepének jelentős visszaszorításához pedig komoly segítség nyújthat az életmód orvoslás, amelynek programja hozzájárulnak többek közt a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly csökkentéséhez.

Forrás: https://napidoktor.hu/index