A magas koleszterinszint érszűkülethez vezethet

A magas koleszterinszint nem csupán egy semmitmondó szám a laborleleten, hanem egy olyan jelzés, amelyet komolyan kell venni.

A merevebb, szűkebb erek veszélyesek lehetnek

A mindennapi szóhasználatban “jó koleszterinnek” nevezzük a nagy sűrűségű (high density) koleszterint, “rossz koleszterinnek” a kis sűrűségű (low density) koleszterint. A tartósan fennálló emelkedett koleszterinszint következménye, hogy az érfalban gyulladásos sejtekkel körbevett, fibrinsapkával lefedett koleszterin lerakódások, plakkok keletkeznek, amelyekbe később kalcium is lerakódik. Ezt a folyamatot nevezzük a napi szóhasználatban érelmeszesedésnek. Ennek eredményeként (szövődményeként) jön létre az érszűkület, majd érelzáródás, amelyek súlyos szervi funkciózavarokat okoznak.

A betegségek kapcsolatban vannak egymással

Az érelmeszesedés gyakran csak az első lépcsőfoknak tekinthető. Később, előrehaladottabb állapotban bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy az artériás trombózis (végtagi elzáródás), az érelzáródás helyétől függően. A kutatások pedig azt bizonyítják, hogy a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Nagy eséllyel előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot is kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan.

Sokat tehet a páciens, sokat tehet az orvos

„Régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott étrendre és mozgásprogramra épülő, dohányzásmentes életmódot alakítsanak ki – akár az életmód orvoslás segítségével. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét” – magyarázza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – A kezelés további eleme pedig a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipidszint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta. A cél, hogy a folyamatot megállítsuk, esetleg visszafordítsuk és megelőzzük az esetleg végzetes következményeket.