Erre költünk idős korban

Az otthonlétre rendezkednek be a magyar nyugdíjasok, mert nincs pénzük szórakozásra, kikapcsolódásra.

 Nyaralásra ötödannyit sem fordítanak, mint egy átlagos európai nyugdíjas – állítja a CIG Pannónia legfrissebb elemzése. Ellenben kedvező irányba látszik formálódni a magyarok szemlélete: egyre többen takarékoskodnak és kötnek nyugdíjbiztosítást – a CIG Pannónia például pár hónap alatt 300 millió forintos állományt szerzett. Ez jórészt a januárban bevezetett adókedvezménynek köszönhető.

 

Mire költenek a nyugdíjasok, mire lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? – ezekre a kérdésekre kereste a választ a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. szakértőinek legfrissebb elemzése. A hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzés megállapította: főként otthoni elfoglaltsággal töltik ki megnövekedett szabadidejüket a magyar nyugdíjasok. Naponta átlagosan majdnem kétszer annyi időt (144 percet) töltenek a TV előtt, és másfélszer annyit (45 percet)[1] olvasnak, mint a foglalkoztatottak.

Ez a fogyasztásuk szerkezetében is megmutatkozik: a több otthonlét az egyik magyarázata, hogy többet költenek a lakásfenntartásra és az otthon elfogyasztott élelmiszerekre, mint a dolgozók (utóbbira közel havi 20 ezer Ft-ot költenek). Az időskor emellett kényszerűen a gyógyszer és egyéb egészségügyi kiadások növekedésével is jár (átlagosan több mint 7200 Ft havonta). A több szabadidő ellenére kevesebb pénzt fordítanak kultúrára, szórakozásra (havi 5000 Ft-nál kisebb összeget), és kevesebb jut éttermi fogyasztásra, nyaralásra is (havonta átlag 1400 Ft).[2]

grafika2

A 65 év feletti magyar lakosság feleannyi időt tölt üdüléssel, mint az európai átlag, és kevesebb, mint ötöd akkora összeget fordít erre a célra.[3] Más területeken is rosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete: az uniós átlaghoz képest csaknem háromszoros (38%-os) azoknak a 65 év feletti egyedülállóknak az aránya, akik nem engedhetnek meg magunknak húsételt legalább minden második nap, és közel kétszeres azoké (76%), akik nem tudnának finanszírozni egy váratlan kiadást. [4]

„Az első adatok bizonyítják, hogy helyesen döntött a kormány és a parlament, amikor januárban bevezették a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét. Úgy tűnik, kezd változni a magyarok szemlélete, és egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveikre. A többség tudja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megfelelő életszínvonal fenntartásához, ezért már aktív korukban elkezdenek takarékoskodni. Ezt a lassú szemléletváltozást jelzi az is, hogy a CIG Pannónia Életbiztosító az év első hónapjaiban több mint 300 millió forintos állományt szerzett nyugdíjbiztosításból” – mondta el Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.

grafika1

A CIG Pannónia nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei átlagosan 18,5 évet szánnak a felkészülésre, és ez idő alatt átlag 6 millió forintos megtakarítást vállalnak. Már ebből az összegből – a szolgáltatás választott időtartamától és az aktuális feltételektől függően – havonta kb. 30-50 ezer forinttal egészíthetik ki havi nyugdíjukat. Az elemzés azt is vizsgálta, milyen szempontokat vesznek figyelembe az emberek akkor, amikor nyugdíjbiztosítási terméket vesznek.

„Akik a nyugdíjas évekre terveznek, az adókedvezmény mellett sok más szempontot is mérlegelnek. Tapasztalataink szerint legfontosabb ezek közül a rugalmasság. A fiatalabb korosztályok könnyen hozzá szeretnének férni a megtakarításaik egy részéhez a rövid távú céljaik megvalósítsa érdekében. A nyugdíjhoz közelebb álló, 45-55 évesek számára pedig lényeges, hogy arra is legyen megoldás, ha nyugdíj előtt megváltozik az élethelyzetük, esetleg megbetegszenek. Mindemellett az átlátható költségszerkezet, a biztonságos gyarapodás és a hosszútávú elkötelezettség elismerése is fontos az ügyfeleknek. A CIG Pannónia ezeket az igényeket, valamint a Magyar Nemzeti Bank július 1-jétől életbe lépő ajánlásának való megfelelést tartotta szem előtt a nyugdíjbiztosításainak fejlesztése során” – mondta el Dr. Kádár Gabriella.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.