Így zajlik a köhögés kivizsgálása

Az első lépés: a beteg alapos kikérdezése

A köhögés kivizsgálása egy beszélgetéssel kezdődik. A tüdőgyógyász számára minden információ nagyon lényeges ahhoz, hogy meg tudja állapítani, milyen vizsgálatokra van szükség a diagnózishoz.

Az első találkozóra ezért érdemes felkészülni még otthon, és átgondolni, akár le is jegyzetelni az alábbiakat:

• mióta áll fenn a köhögés?
• milyen jellegű, száraz, hurutos, jár-e köpetürítéssel? (a köpet színe, állaga és mennyisége is lényeges)
• a köhögést kísérő egyéb tünetek: tapasztal-e például légszomjat, mellkasi fájdalmat?
• terhelésre, például lépcsőzés során, vagy nyugalomban is jelentkezik a köhögés?
• jelentkezett-e láz, fogyás, éjszakai izzadás vagy egyéb panasz a köhögés mellett?
• írjuk össze a rendszeresen szedett gyógyszereket, vitaminokat és gyógynövény készítményeket is!
• átesett-e valamilyen légúti fertőzésen az elhúzódó köhögés jelentkezése előtt?
• tapasztalt-e már korábban is hasonló tünetet?
• dohányzik-e?
• milyenek a munkakörülményei? (itt elsősorban a levegő minősége a lényeges, pl. poros, füstös, vegyi anyagokkal dolgozik-e)

Köhögés kivizsgálása – ilyen vizsgálatokra kerülhet sor

A válaszaink alapján kezelőorvosunk le tudja szűkíteni a lehetséges kiváltó okok körét, így a köhögés okainak felderítése célzott vizsgálatokkal folytatódhat. A kivizsgálás menete tehát minden esetben egyénre szabott, de dr. Tárnok Ildikó kérdésünkre elmondta, hogy általánosságban milyen vizsgálatokra kerülhet sor.

Foto:pixabay.com

Mellkas röntgen vagy CT

A képalkotó vizsgálatokkal fel lehet mérni a tüdő állapotát. A röntgenfelvételen látható elváltozások némely esetben már akár meg is adhatják a választ a kérdésünkre. A mellkasfelvételen a szív nagysága is megítélhető, látható, ha folyadék van a mellkas területén, illetve a tüdőgyulladás, netán daganatra utaló jelek is kimutathatóak.

Még részletesebb képet ad a mellkas CT, ezzel például a tüdőfibrózist, vagy egy daganat pontos kiterjedését, áttéteket is ki lehet mutatni. Tüdőembólia gyanúja esetén a CT a tüdőerekben kialakult vérrögöket is kimutatja, a vizsgálat időben történő elvégzése tehát életmentő lehet.

Légzésfunkciós vizsgálat

Foto:tudokozpont.hu

Vannak olyan tüdőbetegségek, ahol a képalkotással nem lehet kimutatni a kórképre utaló jellegzetes elváltozásokat, vagy a talált elváltozások képi megjelenése nem tükrözi a klinikai-funkcionális állapotot. Ilyen esetben csak a tüdőfunkció mérésével, légzésfunkciós vizsgálattal együtt lehet pontosan diagnosztizálni és eredményesen kezelni.

A légzésfunkciós vizsgálat eredményei alapján felmérhető a tüdő működése, sokszor valószínűsíthető a köhögést okozó megbetegedés. Ha az eredmények alapján több adatra van szükség, akkor pletizmográfiás vizsgálatra is sor kerül. A módszer alkalmas a változások követésére, a terápiás hatás monitorozására is. Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy panaszoktól függ, hogy melyik típusú légzésfunkcióra kerül sor a köhögés kivizsgálása során. Hagyományos légzésfunkciós vizsgálatot végeznek például asztma vagy COPD gyanú esetén, a diffúziós kapacitásmérés pedig például a poszt-covid ellátásban ad fontos adatokat.

A köhögés kivizsgálása során hörgőtükrözést (bronchoszkópia) is végezhetnek, amennyiben szükséges. A vizsgálat segítségével közvetlenül látótérbe hozhatók a légutak elváltozásai, és öblítés, illetve szövettani mintavétel végezhető.

Foto:123rf.com

A diagnózis megállapításához az esetek többségében laboratóriumi tesztek elvégzésére is szükség van, így vérvizsgálatra is sor kerül. A vizsgálatok eredményét összegezve, a panaszainkkal összevetve a kezelőorvos összeállítja a kezelési tervet. Az elhúzódó köhögés kivizsgálását azért sem érdemes halogatni, mert az elváltozásokat korai stádiumban felismerve hatékonyabb kezelést tudunk elérni.