Októberi jeles napok – mi vár ránk ebben a hónapban?

E hónapunk neve a latin octo szóból származik, amelynek jelentése nyolc. A régi római napárban ez volt a nyolcadik hónap, amíg Julius Cesar óta a január és február hónapot hozzá nem adták az évhez, így lett a tizedik a hónapok sorában. A népi kalendárium Mindszent hava, Ősz hó vagy Magvető hóként jegyzi.

Október   4. Assisi Szent Ferenc
Október   7. Olvasós Boldogasszony
Október   9. Dénes
Október 11. Mihály
Október 15. Avilai (Nagy Szent) Teréz
Október 16.  Gál
Október 18. Lukács
Október 20. Vendel
Október 21. Orsolya
Október 26. Dömötör
Október 28. Simon-Júdás

Hűvös, arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csa
pzott sárga zászlait
eldobni nem meri,
h
át lengeti a tengeri.

Radnóti Miklós “Október” című verse visszavonhatatlanul jelzi az őszt.

Fotó: 123rf.com

„Száguldanak szárnyas szelek, repülnek a falevelek”. A legrégibb kalendáriumban október 2-a a lombhullás kezdetét jelzi. Amennyiben a fák korábban hullatták le leveleiket, a néphit szerint a következő évben bőségre számíthatunk, de, ha lassan peregnek a falevelek, kemény telünk lesz.

A néphagyomány is számon-tartja Assisi Szent Ferencnek (október 4.), Isten szegénykéjének névünnepét. Születési helyéről kapta Giovanni Bernardone később az Assisi Szent Ferenc nevet. Az eleinte könnyű életű, gazdag fiatalember súlyos betegségéből felgyógyulva a nyomorultak gyámolítója lett, és minden idejét a betegeknek áldozta. Halála után szentté avatták, azóta emléknapja a Ferences-rend egyik legnagyobb ünnepe. Névünnepével megkezdődik, az un. Ferenc-hét, vagy ahogyan a Mura vidékiek nevezik, a búzahét. A szüretelők sem maradnak le, ők a munka megkezdése előtt kanászostorral durrogtatnak a szőlősben, hogy a gonosz szellemeket elűzzék. Sok helyütt e dátum alkalmas a vetés megkezdésére – állítólag az ekkor elvetett búza hozza majd a legtöbb termést -, ha pedig e napon a kotlós alá nyírfaágat tesznek – állítja a csíziós könyvecske – a csirkék egészségesek maradnak.

A Rózsafűzér királynéjának, Olvasós Boldogasszonynak ünnepe október 7-e, melynek ájtatosságát a domonkosok terjesztették el a XV. században. A régi népi képzelet azt mondja, hogy ha valaki az e napi litánián a szívéhez közelállóért végig perget egy rózsafűzért, annak kedvesét Mária megóvja. Ha pedig a gyöngyhalász gyöngyre lel, mellé szegődik a szerencse.

Fotó: 123rf.com

“Az ideit szűrik, isszák a tavalyit” – persze, hogy a borról szól Csokonai köszöntése, amit főleg a Dénesek (október 9.) napján emlegetnek sűrűn, akinek több naptár több hónapban is jelöli a nevét. A régi Saint Denist, Dienesnek említik, a Dionüszosz kissé megmagyarosodott nevének, aki a bor és a szőlő görög istene. Saint Denis Párizs vértanú püspöke a III. században a Merovingok, majd a Karolingok védőszentje volt. A legenda szerint lefejezték, és a fejét a kezében tartva ment sírjába. Valószínűleg innen ered, hogy a fejfájósok az Ő segítségét kérik. Emlékére Párizsban a sírja fölé apátságot emeltek, amely a francia királyok temetkező helye lett.

Október 11.Szent Mihály lova deres, behozza a telet!” – emlegették a régiek, viszont az Ipoly menti falvakban úgy tartják, hogy ha a fecskék Mihály napjáig nem repültek el, akkor hosszú őszünk lesz. Ekkor tartották a híres szent Mihály napi vásárokat, a szüreti mulatságokat.

Sokfelé szüretkezdő nap volt a 16. században élt Szent Teréz (október 15.) emléknapja. A gazdag spanyol család gyermeke – szülei akarata ellenére -18 évesen karmelita kolostorba vonult és 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazásával a karmelita rend női ágának megformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Szüretkezdő napján, a borvidékeken, ekkor kezdték a szőlő szedését, ahogyan ők mondták, a “Teréz-szedést”.

Hajdanán a parasztemberek életében egyes vidékeken fontos határnapnak számított október 16-a, Szent Gál emléknapja. Így a baranyaiaknak is, akik szerint a makk ekkorra érik be a tölgyesekben, ez pedig értékes takarmányt jelentett a sertéshízlalásban. Szent Gál napja a halászoknak is határnap, mert mielőtt a halak véglegesen a tavak és a folyók fövényébe ásnák magukat, a halászok még utoljára vízbe merítik hálójukat. Szent Gál ír apostol i. sz. 600 körül telepedett le a bodeni-tó partján és a legendák szerint későbbi sírjánál sok csodás gyógyulás történt. Neve ma már nincsen divatban, de hajdani elterjedtségét bizonyítja többek között a Veszprém megyei Szentgál község neve is. Mint keresztnevet a nyomdász reformátor, Huszár Gál őrizte meg számunkra. Napjához időjárás jóslás is fűződik, valahogy így: “Ha megizzad a szent úr, s nem kell néki ködmön, Esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön!”

Fotó: 123rf.com

Szent Lukács (október 18.) a kórházak és a fürdők védőszentje, a Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, ekkor tartották a pécsváradi leányvásárt is.

Szent Vendel (október 20.) a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. E napon a gazdák és pásztorok nem fogták be és a vásárra sem vitték ki a jószágokat.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének az ünnepe, történetük az Érdy-kódexben olvasható. Az egyik változat szerint Orsolya magyar királylány volt, aki társaival együtt Jeruzsálembe akart zarándokolni, de útközben megölték őket a pogányok. A Somló-vidéken Orsolya napja a szüretkezdés hagyományos ideje, és a káposztát is ekkor vitték be a földekről. A Hajdu-megyei pásztorok úgy tartották, ha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Fotó: 123rf.com

Október 26. Dömötörre jár az idő, a gulyásnak számolni kő…Midőn eljön Simon-Júdás, dudorog, fázik a gatyás.” A Baranya megyei falvakban régen ez a rigmus a juhászoknak az újév kezdetét jelentette, hiszen Dömötör napján tartották pásztorünnepüket. Mondják, hogy „Dömötör juhászt táncoltat”, mert ekkor számoltak el a juhászok gazdáikkal, ilyenkor vagy meghosszabbították, vagy megszüntették szolgálataikat. Sok helyütt ma is mulatságokat, un. dömötörözést rendeznek, amit gulyásbállal zárnak. Szeged környékén volt, akire azt mondták a vigasságban, hogy „Neki mindig Dömötör napja vagyon”, ugyanis bizonytalan, részeges volt a mulatozó. Dömötör napján is figyelik a gazdák az időjárást, mert a hideg szelet a kemény tél előjelének tekintik ma is. Ezért emlegették régen, hogy „Dömötörön van az idő, Nincsen a tarlón mező. Sírnak-rínak a bárányok, szomorkodnak a juhászok”.

A magyar középkorban is számon-tartott ünnep Simon-Júdás napja (október 28.). Egyes vidékeken a Mihály-Vendel-Dömötör napokon kívül Simon-Júdás ünnepnapja volt a gazdasági határnap. Simon a favágók védőszentje, Júdás a tanácstalan, kétségbeesett emberek patrónusa. A két apostol lett Hegyalja legkedveltebb szentje. Az Ő napjukon kezdett szüretkor kántálták, hogy “Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ”. Baranyában viszont időjósló napként tartották számon, mert a hideg ősz beköszöntét jelentette. Ekkor viszont így regéltek: “Eljön Simon, Júdás, dideregve fázik a gulyás!”

Az októberi időjárás és egyéb megfigyelések alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki: a mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre és nagy hóra számítottak. A fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, a következő évre sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltek. Eleink az évnek ebben a szakaszában betakarították a termést és megkezdték a szüretelést, és ekkor vetették el a jövőre termő magokat. A halászok és a hajósok a márciusban vízre tolt hajójukat ekkor vontatták a partra. A földművesek a márciusban elővett és az egész nyáron és ősszel használt szerszámaikat most eltették, régen a katonák a harcban használt fegyvereiket ekkor olajozták be.

Október az ősz legszínesebb hónapja, amikor igézők a fények és gyönyörű színekben pompáznak a tájak. Ha ekkor ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágoznak, hosszú, szép ősz lesz, viszont zivatar esetén hideg, szeles télre számíthatunk.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.