Magyar egyetemek a Covid-19 betegség genetikai vonatkozásait kutatják

A Szegedi Tudományegyetem a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indít egy olyan vizsgálatot, amelyben 1000 covidos beteget bevonásával azt vizsgálják, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, hogy fertőzés esetén mennyire súlyos lefolyásúak a koronavírus betegség tünetei. A mintákat a szegedi egyetem biobankjában tárolják majd.

A Covid–19 HUNGEN projekt során azt szeretnék kideríteni, hogy genetikánk meghatározza-e azt, hogy lehet, észre sem vesszük, hogy elkaptuk a koronavírust, vagy csak enyhe tünetekkel esünk át a fertőzésen, avagy esetleg súlyos szövődmények alakulnak ki – magyarázta a vizsgálat célját Széll Márta molekuláris biológus. A Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö¬-zös kutatási projektjének, a Covid–19 HUNGEN-nek a szakmai vezetője.

Fotó: 123rf.com

“A járvány első hullámának adatai egyértelműen megmutatták a veszélyeztetett csoportokat, akiknél a fertőzést követően a betegség lefolyásának a súlyosabb formáira lehet számítani” – mondta Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológus. – “Súlyos szövődmények tekintetében elsősorban az idős korosztály volt veszélyeztetett, valamint a krónikus társbetegségekkel rendelkező emberek, ugyanakkor kiderült, hogy teljesen egészséges fiatal, társbetegségtől mentes, normál testalkatú betegek esetében is súlyos kimenetelű, esetleg halálos is lehet a betegség lefolyása. Emiatt feltételeztük, hogy kell, hogy legyenek olyan genetikailag megalapozott, úgynevezett predisponáló faktorok, amelyek ezeknél a fiatal, társbetegség nélküli Covid-fertőzötteknél hozzájárulnak a súlyos betegség lefolyás kialakulásához.”

Covid-19 fertőzés gyanúja esetén garatkaparékból mintát vesznek, majd egy úgynevezett polimeráz láncreakciós (PCR) módszerrel igazolást nyer a fertőzés ténye. Az igazoltan Covid-19 fertőzöttektől a kutatók ezt követően még egyszer vesznek garatkaparék mintát annak érdekében, hogy a vírus teljes genomja meghatározásra kerüljön. A vírus izolált nukleinsavját elhelyezik a szegedi egyetem biobankjában – ez részét képezi a tanulmány során kialakított mintakollekciónak – a szekvencia meghatározását pedig a Pécsi Tudományegyetemen dr. Gyenesei Attila és kutatócsoportja végzi.

A garatkaparékon túl minden pácienstől vért vesznek és a levett vérből háromfajta vizsgálatot végeznek el a kutatók. Az egyik vizsgálat során a vírus ellen termelt ellenanyag szintjét határozzák meg.

Fotó: 123rf.com

“Ez arról ad felvilágosítást, hogy az egyén szervezete milyen mértékben reagált a vírusfertőzésre az úgynevezett humorális immunválasz aktiválásával. A másik vizsgálat során a vérmintából totál RNS-t izolálunk és azt határozzuk meg, hogy a keringésben hogyan változik meg a beteg génexpressziós profilja a fertőzés hatására, vagyis hogy milyen gének aktiválódnak és milyen gének hallgatnak el, és milyen mértékben a fertőzés hatására” – magyarázta Prof. Dr. Széll Márta. – “Végezetül a harmadik vizsgálattípus során a vérmintából genomi DNS-t izolálunk. Az izolált genomi DNS-ből úgynevezett teljes exom-szekvenálást fogunk végezni, tehát minden egyes beteg esetében meghatározzuk a beteg huszonegynéhányezer fehérjét kódoló génjének a teljes szekvenciáját. És ezzel a nagyléptékű vizsgálattal és szekvencia összehasonlítással – amelyekhez referencia genomokat használunk – remélhetőleg fogunk tudni olyan géneket és a géneken belül olyan variánsokat azonosítani, amelyek örökletesek, és amelyek feltételezésünk szerint meghatározzák és/vagy befolyásolják a betegség lefolyását a Covid fertőzést követően. Tehát a tanulmányunknak az eredményeképpen reméljük, hogy létre fogunk hozni egy komplex adatbázist, amely mind az ezer, mintavételen átesett fertőzött betegnek az anamnesztikus adatait és a betegség lefolyásának minden egyes paraméterét fogja tartalmazni, és a négyfajta mintából létrehozunk minden egyes beteg esetében egy mintakollekciót. Ehhez a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő, és a mostani törekvéseink szerint egyre nagyobb léptékben korszerűsítendő biobanki tevékenységünk fog hátteret biztosítani. Tehát ez egy rendkívül összetett biobanki mintakollekciót fog majd számunkra adni 1000 Covid fertőzött beteg esetében.”

Az egyedülálló kutatás komplexitását mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen belül az Általános Orvostudományi Kar és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számos szervezeti egysége dolgozik együtt: a Belgyógyászati Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, az Orvos Biológiai Intézet, az Orvos Genetikai Intézet, a Gyerekgyógyászati Klinika, valamint az Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet.

A feladat óriási és egyedülálló. Reményeink szerint az első 200 beteg mintagyűjtését illetve laboratóriumi feldolgozását követően a komplex analízis genetikai, transzkriptomikai, szerológiai és vírus genomikai feldolgozása legkorábban 2021 első felében készülhet el.

Forrás: https://napidoktor.hu/index