Kacskovics Imre: „Válsághelyzetben nem lehet szó klasszikus gyógyszerfejlesztésről”

A koronavírust kutató szakemberek hazai élvonalából többen vállalták, hogy egyedül a National Geographic magazinnak nyilatkoznak, szkafanderbe bújtatva ezzel az olvasókat.

Beengedve őket oda, ahova nem lehetne, a szuperveszélyes vírust vizsgáló szuperszigetelt labor páncélajtaja mögé. Mesélnek a célra hangolt ellenszerről és arról, hogy egyáltalán miért kaptuk a nyakunkba ezt a világjárványt.

Kemenesi Gábor virológus úgy véli, miközben egyre nagyobb teret hódítunk el a természettől, egyre közelebb kerülünk a vadon élő állatokhoz, ennek a vírusnak is lehetőséget adtunk arra, hogy gazdát váltson.

Kemenesi Gábor

Sajnos nem a koronavírusoké az egyetlen ilyen csoport, és nem is csak a denevérek jelentenek e szempontból veszélyt. Rengeteg kisebb járvány zajlik jelenleg is, más kórokozók is példázzák a kockázatot, és arra is fel kell készülnünk, hogy a jövőben a gazdaváltás még gyakoribbá válik” – nyilatkozta a National Geographic magazinnak Kemenesi, a koronavírus genetikáját elemző pécsi BSL–4-es szintű laboratórium kutatója. – „Ez a járvány hatalmas felkiáltójel az egész világnak. Mindenkinek meg kell értenie, mire képes egy ilyen vírus. Mi már évek óta próbáljuk figyelmeztetni erre az illetékeseket, pályázunk, verjük az ajtót, kiabálunk. Eddig mindenki annyit reagált: nahát, milyen érdekes! Most itt a baj, és remélhetőleg világossá vált, hogy nagyon sok erőforrást kell átcsoportosítani erre a területre.”

Kacskovics Imre immunológus, a vírusellenes fehérjén dolgozó kutatócsoport vezetője azt mondja, a kutatómunka során készülő hatóanyag úgynevezett fúziós, vagyis több részletből összeállított fehérje lesz.

Kacskovics Imre

„Tartalmazni fogja egyrészt az ACE–2 receptor víruskötő részét, tehát a sejten kívül elhelyezkedő molekularészletet, másrészt az immunglobulin-G1 (IgG1) molekula egyik régióját. Az utóbbira azért van szükség, mert összetétele folytán a fúziós fehérje igen lassan bomlik le a szervezetben, azaz jóval hosszabb lesz a kiürülési ideje” – árulta el a lapnak Kacskovics, hangsúlyozva, hogy válsághelyzetben nem lehet szó klasszikus gyógyszerfejlesztésről. – „Ezt a hatóanyagot az emberéletek megmentése céljából kell előállítani. Bármennyire is hatékonynak bizonyul majd a molekula, számolni kell azzal, hogy viszonylag alacsony lesz a rendelkezésre álló gyártókapacitás. Hiba volna tehát remélni, hogy belátható időn belül minden magyar honpolgár számára elérhetővé válik a reménybeli gyógyszer – a vállalkozás keretei ebben a tekintetben jelentősen kulönböznek a vakcinagyártásétól. Ugyanakkor a gyógyszert akár megelőzési céllal is haszonnal lehet majd adni azoknak, akiknél nagy a kockázata, hogy a fertőzés súlyos betegséget, illetve halált okoz.”

A szakértőkkel készült teljes interjú a National Geographic magazin májusi lapszámában olvasható.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.