Húsvét és tavaszvárás nagyböjttel 2015-03-02 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Kalendárium az év jeles napjaira – Kázmér, Tamás A Vízkereszt napjától húshagyó keddig és hamvazó szerdáig tartó farsangi időszak lezárult és a farsang temetésével kezdetét vette a nagyböjt, amikor tartózkodni illik a húsos, zsíros ételek fogyasztásától. Ez az időszak Jézus kereszthalálára, majd feltámadására, a Húsvétra való felkészülés lelki időszaka. Kázmér napján (március 4.) a porták gazdái már a kikeleti előkészületekre összpontosítják figyelmüket. A babonásabb helyeken, mint a Mura vidéken, ezen a napon a gazdasszonyok sötétedés után háromszor körülszaladták a házat és a kezükben tartott egyéves mogyorófavesszővel verték a ház falait, hogy elkergessék a télen befészkelt rágcsálókat. Az új termés befogadására a gabonatárolókat ebben az időben takarítják. Sok más nap mellett Tamás is (március 7.) szerelemjósló nap. A régiek szerint, ha a lány azt akarja tudni, merről jön a vőlegénye, akkor Szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput, s amerről vastagabb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja. A népi kalendárium szerint a székelyek a falu szélén rakott tűzgyújtással köszöntötték a tavaszhozó hónapot. A férfiak a máglyát is átugrották, hogy egészségesek maradjanak, és hogy a tűz végképp elégesse a telet. Régebben ez idő tájt nem sütöttek kenyeret, mert beteg lett volna a jószág. Aki pedig zsíros ételre vagy húsfélére fanyalodott, azt előbb-utóbb elvitte a csonka-ördög. A népi megfigyelés szerint, ha március első hetében, esős, havas az időjárás, akkor a gazdák az aratás megkezdését, az arra való felkészülést eltolják egy héttel. Szigethy Emma Forrás:
