A legjobb egy mátrai kalandhoz a Cincér és a Mandula tanösvény

Egy újonnan kialakított, és egy felújított, kibővített tanösvényt adott át nemrég Mátrafüreden, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A Harkály Ház látogató- és oktatóközpont udvaráról induló Cincér és Mandula tanösvény a Mátra jellegzetes élővilágát mutatja be.

A Mátrafüredi Harkály Ház látogató- és oktatóközpont udvaráról indul a Cincér és a Mandula tanösvény, mely érdekes helyszíneket kínál a túrázóknak, a természetben barangolóknak.

Többek között olyan látványosságokat, mint a Szent Anna-tó és a 250 éves kápolna, sárhegyi kopár csúcs, ahová a régebbi időkben még a szőlő is felfutott. Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava: a Sástó és mellette található egy 50 méter magas kilátó.

Az én kedvenc állomásaim azok, amelyek a biotóp fákkal és a holtfákkal foglalkoznak, mert ezek az állomások megmutatják az embereknek azt, hogy ezek a fák a közhiedelemmel ellentétben nem betegek, hanem fontos alkotórészei egy egészséges erdőnek – mondta Hazafi Dorottya környezeti nevelő az M1 Kék bolygó című műsorában.

Foto: 123rf.com

Az akár több száz éves nagy öregek otthont és terített asztalt nyújtanak rovarnak, madárnak egyaránt.

Egy kicsit korhadt, kérge itt-ott elhalt, ága töredezett, de éppen ez a lényeg.

Ha ezek a fák eltűnnének az erdőből,  akkor azok az élőlények sem lennének ott, amelyek a fákhoz kötődnek, benne laknak, élnek, fejlődnek, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is csökkenne – tette hozzá.

A Cincér tanösvényen a biotópfa az első állomás. Mikroélőhelyek sokaságát jelenti egy-egy korosabb példány. Az öregek nemcsak bölcsek, hanem sokszínűek is, nem véletlenül választja a három és fél kilométeres tanösvény névadó cincérje is élőhelyéül ezeket a fákat.

A Cincér tanösvénynek az volt a célja, hogy ne csak természetet leíró, hanem természetvédelmi kérdésekre is választ adjon. Olyan problémákkal foglalkozunk, mint az idős erdők kérdése, a korábbi tájhasználat – mondta Magos Gábor természetvédelmi szakember.

Az itt található tavacska egyik fele rendezett és karbantartott, a másik meg mindenféle vízinövénnyel benőtt. Természeti értéke az utóbbinak jóval jelentősebb.

Foto: 123rf.com

A sástói tó területe védett lápként van jelen. Az egyik része elhanyagoltnak tűnik, de nem elhanyagolt, csak a természetes láposodásnak a folyamatai mutatkoznak. A másik része  jobban kezelve van, azért hogy a turisták megtalálják azt, amit látni szeretnének – magyarázta.

A sásos terület madaraknak, rovaroknak és békáknak ad menedéket, csakúgy, mint a Mandula tanösvény mentén találhat Szent Anna-tó.

A tó a Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Területet egyik ékköve.

A hét és fél kilométer hosszú Mandula tanösvényt végigjárva, megismerhetjük a terület gazdag élővilágát.

Betekintést nyerhetünk az erdei életközösségek életébe, valamint azt is megtudhatjuk, hogy a Sár-hegy miként alakult át az évszázadok során.

Sokáig a szőlő itt még a hegytetőt is ostromolta, majd miután a filoxéra kidühöngte magát, a legeltetés vált jellemzővé, birkák és kecskék tartották karban az értékes gyepet.

A terület jellegzetes fája a molyhos tölgyes a szőlőültetvényes időszakban kiszorult a területről, a szőlő eltűnésével és a legeltetés felhagyásával a gyepterületek rovására az erdő szépen lassan visszaveszi helyét a Sár-hegyen.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.