Melyik Covid-oltással mennyi esély van az intenzíven kikötni?

Az oltatlanok nagyon nagy bajba kerülhetnek. Hozzájuk képest 20-szor jobb kilátásai vannak a sinopharmosoknak – a pfizereseknek, az astrásoknak és a szputnyikosoknak viszont akár 400-szor jobbak az esélyeik.

Nem szükséges statisztikusi végzettség ahhoz, hogy az utóbbi időszak európai Covid-fertőzési és – halálozási adataiból leszűrjük: egyre nagyobb bajba kerülhetnek az oltatlanok. Sok szakember hangsúlyozta már, hogy a negyedik hullám az oltatlanok hulláma lehet. Ezt a jövendölést egyértelműen alátámasztják a környező országok adatai.

Az új megbetegedések és egy-egy ország átoltottságának összefüggései is elég nyilvánvalóak. A magasabb átoltottságú országokban átlagosan lényegesen kevesebb új fertőzést regisztráltak lakosságarányosan – igaz azonban, hogy nagy a szórás, s vannak országok, melyek az átoltottsági számukhoz képest jobban, s vannak, melyek rosszabbul teljesítenek. Az előbbire példa Magyarország vagy Lengyelország, melyek jobban állnak a fertőzöttség tekintetében, de Anglia például sokkal több fertőzöttet regisztrált az elmúlt 30 napban, mint amire a magas oltottsági számaiból következtetni lehetne.

COVID járvány – Lehet, hogy B tervre van szükség?

Azonban, ha az intenzíven ápolt betegek számát, de még inkább a halálozási adatokat vetjük össze az oltottsági adatokkal, teljesen evidenssé válik az összefüggés: az oltottságban élen járó, a lakosság több mint 80%-át beoltó Portugáliában vagy Spanyolországban, de akár a 60%-os átoltottságú Magyarországon, Ausztriában vagy Csehországban 1 millió lakosra nagyjából 20-25 Covid-haláleset jutott az elmúlt egy hónapban. A 20-30%-os átoltottságnál leblokkoló, szélsőségesen oltásellenes Bulgáriában, Romániában, illetve Montenegróban pedig ugyanezen időszakban egymillió főre vetítve legalább 300-an vesztették életüket koronavírus-fertőzés következtében.

Más szóval: az oltásellenes társadalmakban tizenötször magasabb az egymillió lakosra vetített halálozás, mint az oltási programban sikeresebbeknél.

Az is egyre világosabb azonban, hogy nem minden vakcina egyformán hatásos. Sajnos a magyarországi információkat egyelőre rejtegetik az illetékesek, de két olyan nagy mintán végzett elemzés is akad, melyben – a Moderna kivételével – minden idehaza használt vakcináról van viszonylag részletes adat.

Szerbiában 120 ezer fertőzési, kórházi és halálozási adatot kutattak, egy kis arab államban, Bahreinben pedig 1,2 millió ember koronavírussal kapcsolatos adatait tartalmazó felmérést tettek közzé.

Fotó: 123rf.com

A tanulság mind a szomszédban, mind Bahreinben hasonló. Egyrészt: bármilyen oltás jobb, mint az oltatlanság. Másrészt pedig a Pfizer, az Astra-Zeneca, illetve az orosz Szputnyik V szérum is sokkal hatásosabb a súlyos tünetek megelőzésében, mint a nálunk is sok százezer embernek – köztük rengeteg idős páciensnek – beadott kínai Sinopharm.

A szerbeknél is rossz adatokat produkált a Sinopharm a korházi kezelés megelőzését illetően, de a hatásossági arányok nem állapíthatóak meg egész pontosan, mert nem minden adatot hoztak nyilvánosságra. Az arab miniállam sokkal nagyobb mintáján viszont szinte minden fontos szempontot vizsgáltak és publikáltak is. Az oltatlanoknak tizenkilencszer van nagyobb esélye a korházra a Covid-fertőzés esetén, míg az intenzív kezelés lélegeztetőgéppel harminchatszor nagyobb valószínűséggel válik majd szükségessé az ő esetükben, mint a már beoltottaknál.

Az oltásokon belül a Pfizer, Astra-Zeneca, vagy a Szputnyik vakcinák hatásossága közel annyival jobb a kínaival szemben, mint a Sinopharm-oltás előnye az oltatlansággal szemben.

COVID – Ezt vették észre a gyógyult emberek több, mint felénél

A lélegeztetőgép elkerülésének esélyét nézve több, mint huszonegyszeres a különbség az orosz és nyugati vakcinák hatásossági átlaga és a kínaié között. A halálozás kockázata pedig tizedrésze a nyugati, vagy orosz vakcinával oltottak körében, mint a sinopharmosoknál. Egyetlen vizsgált szempontot sem találtak a szakemberek, amelyben a Pfizer, Astra, vagy Szputnyik vakcina ne lenne legalább ötször hatékonyabb a pekingi szérumnál.

De visszatérve a mindenki által rettegett lélegeztetőgépes kezelésre: Bahreinben 142 már beoltott ember került lélegeztetőgépre az év első 7 hónapjában, ebből 137 volt Sinopharmmal oltott, s mindössze 5 fő volt, aki korábban a két nyugati valamelyikét, vagy az orosz vakcinát kapta meg. Az oltatlanok közül pedig több mint 1300 Covid-betegnek volt szüksége a mesterséges lélegeztetésre. A teljes oltottsági számokat és a vakcinák arányát figyelembe véve mindez azt jelenti, hogy a sinopharmosok 21-szer nagyobb az esélye elkerülni a lélegeztetőt, mint egy oltatlannak, de akik Pfizer, Astra-Zeneca, vagy Szputnyik V oltást kaptak azoknak még komolyabb mértékben, statisztikailag körülbelül 460-szorosára nő az esélyük, hogy megússzák az intenzív osztályt.

Hatásosabb lenne az orrüregbe juttatott COVID vakcina?

Másképp megfogalmazva a kutatás szerint a vizsgált 7 hónapban a be nem oltottak közül minden kétszázadik ember súlyos, intenzív kezelésre szoruló Covid-tüneteket produkált. A Sinopharmmal oltottaknál viszont csak 4000-ből egy ember került ugyanebbe a kritikus helyzetbe, a más vakcinával beoltottaknál pedig mindössze 80 ezer beoltottra jutott egyetlen igazán súlyos eset.

Forrás: https://napidoktor.hu/index