Skizofrénia – okok, tünetek 2011-10-11 Kórkép Megosztás: Tweet Ijesztő betegség, mely csupán serdülőkorban mutatkozik meg. A skizofrén realitásérzéke elveszik, gondolatai, érzelmei szétesnek, és téveszmékkel küzd. Kemény dolog a skizofrénia – ahogyan a betegségben szenvedők mondják is, a kór kialakulása után olyan, mintha ezek az emberek már nem ők lennének. A skizofrénia vagy schizophrenia a latin skizo, azaz hasít, illetve a phren, vagyis lélek szavakból származik. Elnevezése egy svájci pszichiáter nevéhez fűződik, Eugen Bleuleréhez, ő használta először a betegségre ezt a szót, a XX. század elején. A skizofrénia összefoglaló név, alá tartozik minden agyi betegség, amely pszichotikus állapotnak számít. Valamennyinek közös jellemzője a realitásérzék elvesztése, az érzékcsalódások, téveszmék, hallucinációk, tudatzavar. Mentális szinten komoly problémák vannak, a skizofréniás érzelmei, akarata, gondolatai valósággal „szétesnek”. A folyamat lehet lassú, de hirtelen is. A beteg kezdetben csak nyugtalan, zavarodott, majd egyre jobban „szétesik”. Összességében értelmetlen, amiket mond, bár a szavak magukban értelmesek. Koncentrációs és észlelési zavarai vannak. Motoros aktivitásai igen furcsák lehetnek. Téveszmékkel küzd, hallucinál, azt hiszi, hogy üldözik. Érzelmileg eltompul, de egyik pillanatról a másikra dührohamot kaphat. Nem kell, hogy mindegyik tünet jelen legyen egy skizofrénia miatt szenvedőnél: legtöbbször csak egy-egy játszik szerepet. Ma sem tudni ugyanakkor, hogy pontosan mi vezet a skizofrénia kialakulásához. A betegség nem mutatkozik meg azonnal. Jó pár év eltelik. A gyermek serdülő lesz, mire kiderül, hogy valami nincs rendjén vele. A skizofrénia többnyire serdülőkor és 30 esztendős kor között alakul ki, legtöbb esetben kamaszként, és ebben a korban már inkább a férfiaknál. Egyébként mindkét nemre egyformán jellemző. Nőknél a szülés, illetve a változókor is rizikót jelent. Magyarországon nagyjából 100 000-en élnek ezzel a betegséggel, de kórházi kezelésre csak 20 százalékuk szorul. A betegség világszerte az emberek egy százalékát érinti. Mi okozhatja? Többnyire hajlam, fogékonyság dönti el, hogy kialakul-e valakinél a betegség. Ha bizonyos tényezők együttesen állnak fenn, az komoly kockázatot jelent. Van, akinél gyógyszer szedése vagy kábítószerezés váltja ki – másnál a stressz, a túlterheltség nyomán alakul ki, de az is lehet, hogy egy baleset elszenvedése miatt. Tény, hogy bizonyos adottságok kellenek hozzá, hogy a skizofrénia táptalajt találjon. Ilyenek az ember genetikai adottságai. A családban valószínűleg volt felmenő, aki ezzel a mentális problémával küzdött. Megfigyelhetőek a központi idegrendszer bizonyos anatómiai eltérései. Az az elmélet is fennáll, hogy biokémiai okai vannak a skizofréniának: az agynak anyagcsere-zavara lesz. Ez megtörténhet, ha túlműködésben vannak bizonyos idegsejtek az agy területein. A pszichológia azt is felételezi, hogy vannak emberek, akinél az egó olyannyira nagy, hogy az illető nemigen alakít ki érzelmi kapcsolatokat – ez a pszichodinamikai megközelítés, míg a pszichoszociális szerint biokémiai és idegfejlődési rendellenességek állhatnak a háttérben. Az ilyen embernél a lélek sérülékenyebb, érzékenyebb, és bizonyos környezeti hatások előhozhatják betegségét. Vannak esetek, amikor előre sejteni, hogy valakiből skizofrén lehet. A betegségre hajlamos embereknél visszahúzódottság, befelé fordulás, félénkség figyelhető meg. Nincs nagy társaságuk. A betegség tünetei Fontos tudni, hogy a skizofréniás nincs tudatában betegségének. Két csoportba osztják a skizofrénia tüneteit, pozitív és negatív csoportba. Az irreális érzetek pozitív csoportba tartoznak: ilyenek a hallucináció, az érzékcsalódás, a téveszmék például, melyeket mások nem tapasztalnak. A környezetből érkező élmények és ingerek a beteg számára ijesztő képet nyújtanak, azaz ő úgy rakja össze őket. Ha a rohama elmúlik, képes újra a valóságot látni, de a roham ideje alatt veszélyes önmagára és környezetére nézve is. A negatív tünetek csoportjába tartozik, hogy a skizofréniás nem hajlandó semmilyen aktivitásra. Érzelmileg kiüresedik, ambíciója, motivációja, tervei nincsenek, közönyössé válik, nem kezdeményez semmit. Ide tartozik az ún. Wahn-állapot: úgy viselkedik, mintha valamiféle ködben bolyongana. A skizofréniásnál nemcsak a lélek problémás: kognitív tünetek a figyelem problémái, a koncentrálás hiánya, gondolkodásbeli problémák, fegyelem hiánya. Lényegtelen dolgoknak tulajdonít nagy jelentőséget. Gondolkodási zavarokkal küzd. Gondolkodásában nincs logika, ugrál, kihagyásai vannak, beszéde is furcsa. Kihagy szavakat vagy összeolvasztja őket, és amit mond, az is sokszor mellőzi a logikát. A beteg úgy érzi, mások is hallják, amit gondol, vagy gondolatait elveszik tőle. Hangokat hall, és azt állítja, utasításokat kap azoktól. Úgy véli, saját gondolatait máshonnan hallja. A téveszmék leggyakoribbja, hogy a beteg azt hiszi, figyelik őt, állandóan követik, és hatással vannak a gondolataira, cselekedeteire, sőt a mozgására is. Nem lehet meggyőzni arról, hogy amit téveszméiben gondol, az hamis. Sajátos a külvilág-megítélése. Érzelmi életében feltűnőek a változások. Hol kirobbanó hangulatban van, hol teljesen passzív, depresszív és közönyös. Ha elmúlnak rohamai, érzelmileg sivár. Ijesztő változásai miatt elveszíti a kapcsolatot korábbi ismerőseivel, társaságával. Másrészt saját téveszméi kergetik magányba, bizalmatlan lesz, és fél az „őt befolyásoló erőktől”. A skizofréniásra jellemzőek még a pszichomotoros zavarok – mozgása nem normális, olykor bizarr. A kifejezetten nyugtalan állapotból a katatónig juthat, utóbbiban, bár öntudatánál van, nem reagál semmire, és nem mozdul. Mozdulatai darabosak, arcmimikája szintén. Mivel szociális kapcsolatai gyengülnek, jellemző, hogy kevésbé törődjön magával, elhanyagoltan járkáljon, vagy valamilyen bizarr külsőt öltsön. Nem érzi úgy, hogy önmaga lenne. Sem gondolatai, sem érzései nem tartoznak hozzá, külső erők irányítják és lopják el gondolatait. Cikkünk második részében a skizofrénia kezdeti tüneteiről és kezeléséről olvashattok! Forrás:
