Mit kell tudnunk az influenzáról?

Az influenza az egyik leggyakoribb, nagy tömegeket érintő, gyorsan terjedő vírusos légúti megbetegedés.

Jelentőségét a megbetegedettek magas száma, és az önmagában nem gyakori, de összességében mégis nagyszámú, esetenként halálos kimenetelű szövődmények adják.

Hazánkban minden évben a késő-ősztől kora-tavaszig terjedő időszakban (leggyakrabban januárban) lépnek fel kisebb nagyobb influenzajárványok, melyek 2-3 évenként több százezer megbetegedést okoznak. Ezeket a vissza-visszatérő járványos megbetegedéseket szezonális influenzának nevezzük. 2009. március-áprilisban egy új influenza vírus, az u.n. sertés influenza vírus bukkant fel Mexikóban és az Egyesült Államokban, amely az ismert szezonalitástól eltérően a nyári hónapokban is gyorsan terjed világszerte. A vírust ma "új H1N1 vírusnak" nevezik, vagy a világjárványt okozó szerepére utalva "pándémiás (H1N1) 2009" névvel illeti az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A kórokozó

Az influenzavírusnak három típusa ismert, az A, B és C típus. Közülük a B és a C kevéssé változékony, kisebb szezonális járványokért, közösségekben előforduló légúti megbetegedésekért felelős, a klinikai tünetek, főleg a C típus esetén, kevéssé súlyosak, a betegség általában pár nap alatt gyógyul. A nagyobb járványokért az A típus a felelős.

Az influenza A vírusnak számos altípusa van, melyeket két felszíni fehérjéje alapján különíthetünk el.

Az egyik fehérje a haemagglutinin (H), melynek döntő szerepe van abban, hogy milyen sejteket képes a vírus megfertőzni, beleértve azt is, hogy milyen élőlényt (pl. madarakat, emlősállatokat, embereket) tud megbetegíteni. A másik fehérje a neuraminidáz (N), mely a sejtekben felszaporodott vírus sejtből való kilépéséért és terjedéséért felelős. A H fehérjének 16, az N-nek 9 változata ismert. Emberről emberre terjedő járványokért a H1N1, a H2N2 és a H3N2 altípus a felelős. Súlyos emberi megbetegedést, közel 60 %-os halálozást okozhat a madarak H5N1 influenza vírusa, de szerencsére ez eddig emberről-emberre nem terjedt.

influenza8

A vírusfertőzésre a szervezet immunválasszal reagál. 2857

Az immunrendszer felismeri a vírus felszíni fehérjéit, ellenük antitesteket, az adott fehérjével reagálni képes ellenanyagokat termel. Az antitestek a felszíni fehérjékhez kötődve meggátolják azt, hogy a vírus újabb sejteket fertőzzön meg, ezáltal a betegség meggyógyul. Influenza esetén a kellő mennyiségű antitest termelése kb. 7 napot vesz igénybe, ez magyarázza azt, hogy az influenza egy hét alatt lezajlik. A vérkeringésben tartósan jelelevő antitestek védelmet nyújtanak az azonos felszíni fehérjét hordozó vírus ismételt támadása ellen, ezt nevezzük kórokozó specifikus immunitásnak.

Az influenza A vírus szaporodása során viszonylag gyorsan képes megváltoztatni felszíni fehérjéinek szerkezetét. Ennek alapja a vírus génállományában bekövetkező kis változás (pont-mutáció), amely kihat a felszíni fehérjék szerkezetére is. A felszíni fehérjék kis változása is elég ahhoz, hogy a korábbi fertőzés során termelődött antitestek már nem nyújtanak biztonságos védelmet. Minél nagyobb mértékű a felszíni fehérjék változása, annál inkább csökken a korábban megszerzett immunitás. Nő a vírussal szemben fogékony személyek száma, akik között a vírus tovább terjedhet. Ez a magyarázata a vissza-vissza visszatérő szezonális járványoknak.

Ennél sokkal mélyrehatóbb genetikai változás jöhet létre kétféle influenzavírus kereszteződése során. Ez a ritka esemény akkor következhet be, ha ugyanaz a sejt egymástól eltérő influenzavírusokkal fertőződik, amelyek párhuzamos szaporodásuk során egész gén-szakaszokat cserélhetnek ki egymással. A géncsere olyan új influenzavírust eredményezhet, amely ellen a világ népességének túlnyomó többsége védtelen, elterjedve világjárványt, pándémiát hozhat létre. 95421Természetesen ennek alapfeltétele az is, hogy a kórokozó influenza vírus olyan altípusba tartozzon, amely képes az emberi légúti nyálkahártya-sejteket megfertőzni és emberről-emberre terjedni.

gyogyszer_katt2

A 2009-ben felbukkant új influenza vírus génállományában madár, sertés és humán (emberi) megbetegedést kiváltó vírusok génszakaszait tartalmazza. Felszíni fehérjéi alapján a H1N1 altípusba sorolható, emberről emberre terjedő fertőzést okoz. Megjegyzendő, hogy bár sertés influenza génszakaszt is tartalmaz, sertésről emberre nem terjed és jelenleg nincs arra vonatkozó adat sem, hogy a járvány során embertől állatok fertőződtek volna.

Mivel e korábban ismeretlen új vírus iránt általános a fogékonyság, gyorsan terjed világszerte. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a pándémiás (H1N1) 2009 vírus immunológiai szempontból közeli rokonságban áll az 1957 előtti, szezonális járványokat okozó H1N1 vírussal. Talán ezzel magyarázható az a megfigyelés, hogy a jelen pándémiában a 60 évnél idősebbek ritkábban betegszenek meg, mint a fiatalabbak.

A betegség

– Hazai tapasztalatok eddig főleg a szezonális influenzával vannak, ezért elsőként a szezonális influenza lezajlását, szövődményeit ismertetjük. A jelenleg zajló pándémia során megfigyelt eltéréseket a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva mutatjuk be.

– Az influenza lappangási ideje a fertőzéstől számítva néhány óra, 1-2 nap. A betegségre kezdetben sokkal inkább jellemzőek az általános panaszok, mint a légúti tünetek.

– Hirtelen kezdődő láz, gyakran hidegrázással, borzongásokkal, fejfájás, végtag- vagy izületi fájdalmak, szegycsont körüli fájdalom, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság a kezdeti panaszok. Gyermekkorban gyakori az émelygés, hányinger, hányás, olykor hasmenés is. Kétségtelen, hogy nem ritka a száraz köhögés, mely csak később válik hurutossá, kaparó érzés a torokban, toroklobosság, később orrfolyás is felléphet. Fokozatos kezdet, láztalanul vagy hőemelkedéssel kísért hurutos köhögés, nátha inkább más légúti vírusfertőzésre utal.

– A tünetek rendszerint 3-4 nap alatt javulnak, a betegség az esetek túlnyomó többségében egy hét alatt gyógyul. Szövődmények nem gyakoriak, bár a betegek igen magas száma miatt nagy a jelentőségük. A halálozás szezonális járványokban 1-4/1000 beteg, de ez az adat meglehetősen bizonytalan: az elhaltak száma megközelíti a valóságost, de az influenzában megbetegedettek összes száma csupán becsléseken alapul.

natha%252832%25293

Szövődmények

– Másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás: A szezonális influenzával összefüggő halálozás fő oka. Az influenzavírus a légúti nyálkahártyákat károsítja, ez kaput nyit a baktériumok behatolásának. A vírusfertőzés által legyengített szervezetben a baktériumok súlyos tüdőgyulladást (pneumónia) okoznak. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, az idősek (a halálesetek 80 %-a 60 évesnél idősebb!), a krónikus tüdő-, szív-, máj- vagy vesebetegségben szenvedők, cukorbetegek, valamint a bármely okból csökkent védekezőképességűek (immunhiány állapot). A tüdőgyulladás rendszerint a láz csökkenése után 1-3 nappal jelentkezik, ismét emelkedő láz, köhögés, nehézlégzés, mellkasi szúró fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet.

– Elsődleges, virális tüdőgyulladás: ritka, de igen magas halálozású szövődmény. Fokozottan veszélyeztetettek az immunkárosodottak, de az esetek egy részében olyan fiatal felnőttekben is előfordul, akik nem tartoznak semmilyen fokozott kockázati csoportba. Az influenza akut szakában (2-5. nap) jelentkezik: fokozódó nehézlégzés, véressé váló köpet hívja fel rá a figyelmet. Fizikális vizsgálattal alig ismerhető fel, a mellkasröntgen jellemző elváltozásokat mutat. Általában súlyos lefolyású, intenzív osztályos ellátást igényel. Az antibiotikumok hatástalanok

– Középfülgyulladás, arcüreggyulladás: csecsemő- és kisdedkorban viszonylag gyakori szövődmény. Antibiotikumokkal jól kezelhető.

– Reye szindróma: igen ritka, de magas halálozású szövődmény, amely szinte kizárólag gyermekkorban (16 éves kor alatt) fordul elő. Jellemzője a központi idegrendszeri érintettségre utaló zavartság és a súlyos májkárosodás jelei. Főleg azokban a gyerekekben fordul elő, akik influenza során szalicil tartalmú gyógyszert (pl. aspirin, kalmopyrin) kapnak. Ezért ezek adása gyermekkori influenzában kerülendő, más lázcsillapítót kell választani, ha szükséges.

natha_influenza_kapgaleria21

Az influenza kezelése

Az enyhe esetek nem igényelnek speciális kezelést. Ágynyugalom elősegíti a gyógyulást, fontos a megfelelő folyadékpótlás (különösen gyermekkorban, amikor az influenza gyomor-béltüneteket okoz). Megfelelő lázcsillapítás (acetaminophen, ibuprofen jó hatású, gyermekkorban ne alkalmazzunk aspirint!) javítja a tüneteket. Mindenképen célszerű orvoshoz fordulni, ha a betegnek krónikus alapbetegsége van, ha terhes, ha egy évesnél fiatalabb, ha állapota hirtelen rosszabbodik, ha 5 nap után nem javul az állapota.

Jelenleg két, az influenzavírus ellen hatékony vírusellenes szer áll rendelkezésre, az oseltamivir (Tamiflu) és a zanamivir (Relenza). Az előbbi kapszulás és por kiszerelésben kapható, 1-éves kor felett alkalmazható, utóbbi inhalációs készítmény, 5 éves kor felett adható. Mindkét gyógyszer csak akkor javítja a betegség kimenetelét, ha a kezelést a láz és köhögés kezdete után 2 napon belül megkezdjük.

Megelőzés

Az influenzavírust a beteg a klinikai tünetek kezdetétől annak végéig (általában 7 napig) üríti orrváladékával és köhögés közben képződött cseppekkel. Egy méteren belüli kontaktus a beteggel fokozott fertőzési veszéllyel jár. A kockázati csoportokba tartozók kerüljék a betegekkel való szoros kontaktust, ha ez nem kerülhető el, szájmaszk használata megakadályozhatja a cseppfertőzést. Átmenetileg a váladékkal szennyezett kezek és tárgyak is terjeszthetik a vírust. Gyakori készmosás (szappannal és melegvízzel), az esetlegesen szennyezett tárgyak (pl. a beteg által is megfogott kilincs) tisztítása szokásos tisztítószerekkel megfelelő hatású.

Specifikus profilaxist biztosít a védőoltás, melyet feltétlenül javasolunk minden magasabb kockázatú csoportba tartozó személynek, de ne felejtkezzünk el arról, hogy egészséges, nem immunhiányos fiatal felnőttekben is kialakulhat életveszélyes tüdőgyulladás. A pándiémiás vírus elleni oltóanyag gyártása nagy ütemben folyik világszerte, októberre várható, hogy legalább a legveszélyeztetettebbek védelmére már kellő mennyiségű vakcina fog rendelkezésre állni. Minden remény megvan arra, hogy a hatékony vakcina meg fogja állítani ezt a pándémiát.

A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a következő csoportok számára jelent fokozott kockázatot a pándémiás (H1N1) 2009 influenza [ECDC Útmutató]
– 65 évesnél fiatalabb személyek (köztük gyermekek is) akik az alábbi krónikus betegségben szenvednek – krónikus légúti betegség
– krónikus szív és keringési betegség
– krónikus anyagcsere betegség (főleg cukorbetegség ill. kóros elhízás)
– krónikus vese és májbetegség – veleszületett vagy szerzett immunhiány állapot
– krónikus idegrendszeri betegségek (mozgató idegek betegségei, sclerosis multiplex, Parkinson kór)
– bármilyen állapot, amely rontja az immunitást vagy károsítja a légzésfunkciót
– fiatal gyermekek, különösen 2 éves kor alatt
– várandós (terhes) asszonyok

Forrás: