Mi az a torokgyík? 2012-01-12 Kórkép Megosztás: Tweet A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még több mint ötezer fertőzést, és 300 halálesetet jelentettek. Ettől az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni. Mi az a szamárköhögés (pertussis)? A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset, a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden nyolcadik fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden huszadiknál agyi károsodás léphet fel. 200 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 000, 1953-ben 57 000 megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen. Mi az a tetanusz (tetanus)? A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951-ben még közel ötszáz halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg, évente kevesebb, mint 5 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. Mikor és milyen oltóanyagot használnak a betegségek megelőzésére? A gyermekkori oltást olyan oltóanyaggal végezték már 2006 előtt is, amely a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen is védettséget alakított ki, neve Di-Per-Te volt. 2006 óta új oltóanyagot használnak hazánkban alapimmunizálásra, mely 5 komponensű vakcina. Ebben a szamárköhögés komponenst megváltoztatták (aP: acelluláris pertusszisz), és beépítették a gyermekbénulás, és az agyhártyagyulladás oltóanyagát (Hib: Haemophilus influnezae b) is egyetlen oltásba. Ezzel az oltóanyaggal az alapimmunizálást 2, 3 és 4 hónapos korban végzik. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6. éves gyerekek DaPT-gyermekbénulás elleni védőoltást kapnak. A 11 évesek újraoltása 2009-től szintén diftéria, acelluláris pertusszisz és tetanusz komponenst tartalmazó oltóanyaggal történik. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. Milyen veszéllyel járhat az oltás? A Di-Per-Te komponest tartalmazó oltóanyaggal történő oltást általában enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, pír és érzékenység alakulhat ki. A panaszok borogatással csökkenthetők. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszeres és hűtőfürdő), az ún. „lázgörcs” megelőzése érdekében. Ajánlatos az oltással egyidőben, majd 6 óránként ismételve lázcsillapítót adni. Súlyosabb tünetek (eszméletvesztés, aluszékonyság) igen ritkán fordulnak elő: 100 000 oltásra jut egy. Felléptük esetén, azonnal orvosi segítséget kell kérni! Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost! Magyarországon 10 fertőző betegség elleni oltás tartozik az életkorhoz kötött, kötelező védőoltási rendbe: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B. Ezen felül a csecsemő ellátását végző orvosnak kötelezően fel kell ajánlania a pneumococcus elleni védőoltást: ebben az egy esetben a szülő döntheti el, hogy kéri-e gyermekének az állam által térítésmentesen biztosított oltóanyag beadását. Forrás:
