Ne hidd, hogy téged nem hipnotizálhatnak! 2011-10-26 Kívül-belül Megosztás: Tweet A szó hallatán megborzongunk: vajon belőlünk mit húzhatnának ki a hipnózissal? Számos mítosz kering azonban róla. Az ember mindig fél, ha nem tudja pontosan, mit fognak vele csinálni, mit mondhat el magáról, mit tudnak kiszedni belőle anélkül, hogy ő ennek igazán tudatában lenne. A hipnózis hallatán is sokan gondolnak erre. De mi is a hipnózis, és hogyan működik? Meghatározása szerint a hipnózis egy sajátos állapot: módosult tudatállapotnak tekintjük. A figyelem megváltozott állapota ez, melynek során az alany a hipnotizőrtől szuggesztiókat, utasításokat kap. Ezek a folyamat befejeztével is működhetnek. A hipnózis állapotában különböző jelenségek léphetnek fel, mivel az alanyt verbális és egyéb ingerek érik. Olyan válaszok, gondolatok jönnek elő belőle, melyek egyébként, rendes szellemi állapotában nem. Manapság a hipnózis már egy jól ismert dolog, klinikailag is bizonyított – komoly terápiás előnyökkel bír. A terápia keretein belül használják fájdalom és a szorongás leküzdésére, sőt, egyes tudósok szerint a demencia tüneteinek csökkentésében is hatékony. Hogyan működik? A hipnózis szó hallatán többnyire mindenkinek valamilyen filmben látott jelenet ugrik be. Ám a valóságban a hipnózis nemigen hasonlít erre a sztereotíp képre. John Kihlstrom hipnózis-szakértő szavai szerint a hipnotizőr nem hipnotizálja az alanyt, de eszközökkel szolgál, melyek segítenek, hogy a személy hipnotikus állapotba kerüljön. A hipnózist gyakran úgy írják le, mint egy transz-szerű alvó állapotot, noha inkább arról van szó, hogy a figyelmet fókuszálják, fokozottabb lesz a befolyásolhatóság és élénkebb a fantázia. Hogy hogyan hat a hipnózis egy emberre, az személyenként teljesen változó lehet. Van, aki extrém relaxációt él át hipnotikus állapotban, más úgy éli meg, mint valami leválást a testéről. Megint mások arról számolnak be, hogy mintha tetteiket nem tudatos akarat irányította volna. Van, aki a hipnózis alatt is olyan, mintha teljes mértékben „ébren lenne”, és párbeszédeket folytat. Annyi bizonyos, hogy a hipnózist lehet használni a felfogás, érzékelés drasztikus megváltoztatására. Ernest Hilgard kutató elmondta: ha egy hipnotizált alany karját jeges vízbe tesszük, képes rá, hogy percekig benne hagyja azt, és nem érez fájdalmat, míg azok, akik nincsenek hipnotizálva, pár pillanat múlva kirántják a kezüket a vízből. Mire használják a hipnózist? Számos terápia alkalmazza a hipnózist. Ám a felsoroltak csupán néhányak azok a dolgok közül, amelyekre a hipnózis használható. Mindenestre az alábbiakat kutatók kísérletei is bizonyítják. A hipnózist alkalmazzák: -Krónikus fájdalmak kezelésére, mint például a reumatoid arthritisz -Szülés alatti fájdalom csökkentésére -A demencia tüneteinek csökkentésére -Hányingerrel és hányással járó betegségek kezelésére – például a rákbetegség miatt kemoterápián átesett páciensek esetében is használatos -Használható az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) bizonyos tüneteinek csökkentésére -Fájdalom kontrollálására fogászati kezelések alatt -Bizonyos bőrproblémák, bőrelváltozások csökkentésére, kiküszöbölésére, mint például pikkelysömör, pszoriázis -Az irritábilis bélszindróma tüneteinek enyhítésére Én is hipnotizálható vagyok? Míg számos ember úgy véli, hogy őt nem lehet hipnotizálni, kutatók rámutatnak, hogy a nagy többség hipnotizálhatóbb, mint hiszi. Az emberek 15 százaléka nagyon fogékony a hipnózisra. A gyerekek különösen. Nagyjából az emberek 10 százaléka bizonyul nehezen vagy egyáltalán nem hipnotizálhatónak. Azok, akik könnyen fantáziálnak, élik bele dolgokba magukat, szintén fogékonyabbak a hipnózisra. Mielőtt valaki ráveszi magát, hogy kipróbálja, érdemes megnéznie a folyamatot – ahogyan mást hipnotizálnak. Aki ugyanis pozitív élményként fogja fel azt, jobban reagál a hipnózisra. Hilgard teóriája egyébként a legismertebb a hipnózisról. Úgy véli, hipnotikus állapotban az emberek azt tapasztalják, mintha tudatuk megosztott lenne, és kétféle szellemi tevékenységet végezne: míg az egyik tudatfolyam a hipnotizőr kérdéseire válaszol, a másik információkat dolgoz fel a hipnotizált személy külső tudatából. Mítoszok a hipnózisról Az első mítosz: amikor felébredünk a hipnózisból, nem emlékszünk semmire, ami velünk azalatt történt. Amnézia nagyon-nagyon ritkán fordul elő hipnózis után, az emberek többnyire emlékeznek mindenre. De tény, hogy jelentős hatással van a memóriára. A poszthipnotikus amnézia miatt előfordulhat, hogy az ember bizonyos dolgokat elfelejt, melyek a hipnózis előtt vagy alatt történtek. A hatás azonban korlátozott és átmeneti. A második mítosz: a hipnózis segít az embernek emlékezni bűncselekmények részleteire, melynek tanúi voltak. Bár a hipnózist valóban használhatják a memória fokozására, hatásait a média eltúlozta. Tanulmányok igazolják, hogy a hipnózisnak nincs jelentős hatása a memória javulására, vagy bizonyos dolgok pontosítására egy régmúlt eseményben. Harmadik mítosz: akaratunk ellenére is hipnotizálhatnak bennünket. Nos, ez sem igaz, hiszen az alany hozzájárulása nélkül elég lehetetlen lenne. Az önkéntes részvétel szükséges. Negyedik mítosz: a hipnotizőr teljes ellenőrzést gyakorolhat az alany felett, míg az hipnotizálva van. Míg az alanyok gyakran érzik, hogy tetteik a hipnózis alatt akaratuk ellenére történnek, a hipnotizőr nem hozhat ki belőlünk olyan cselekedeteket, amelyek értékeinkkel, erkölcseinkkel szemben állnak. S végül az ötödik mítosz: a hipnózis erőssé, gyorssá és atlétikai tehetséggé is tehet. A teljesítményfokozásra valóban alkalmas, de olyasmire nem képes, hogy valakit erősebbé tegyen és kiemelkedő eredményekhez segítsen… Forrás:
