Ezek a szívizomgyulladás tünetei

A szívizomgyulladás alapvetően ritka betegségnek számít, és jellemzően vírusfertőzések következményeként, így akár a COVID szövődményeként is kialakulhat

Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a lehetséges okokra, a COVID, az oltások és a szívizomgyulladás lehetséges kapcsolatára, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Szívizomgyulladás – bárkinél előfordulhat

szívizomgyulladásmeghatározását egészen le lehet egyszerűsíteni: a szívizom gyulladásos megbetegedése, ami megnöveli és elgyengíti a szívet, hegszövetek képződésével járhat, és arra kényszeríti a szervet, hogy keményebben dolgozzon.

Fotó: 123rf


A szívbetegségeket általában az idősebb korosztály betegségeinek tartjuk, azonban a szívizomgyulladás bárkit érinthet: még a gyerekeket is. Leggyakrabban éppen az általánosan egészséges, sportos személyeknél alakul ki, kamaszkortól a korai harmincas korosztályig. Férfiaknál kétszer gyakoribb, mint nőknél, és sajnos a fiataloknál bekövetkező hirtelen halálokok közt is a harmadik helyen van.

Ilyen okai lehetnek a szívizomgyulladásnak

  1. Vírusfertőzés – ez a leggyakoribb kiváltó oka a betegségnek. A fertőzés során ugyanis kialakul egy gyulladás a szív izmaiban, ami azonban a fertőzés elmúlta után is fennmaradhat.
  2. Baktérium okozta és más fertőző betegségek.
  3. Külső környezetből származó mérgek – bármilyen mérgezés okozhat szívizomgyulladást, a fémektől a kígyóméregig.
  4. Ritkább okok – daganat és autoimmun betegségek.

Fotó: 123rf

A vírusokról azt kell tudni, hogy közvetlenül a sejteket fertőzik meg, a COVID-19 vírusa például elsődlegesen a tüdőt támadja. Ugyanakkor a szervezet túlzott immunválaszát is kiválthatja, ami testszerte fokozza a gyulladáshajlamot. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Kialakulhat tehát a myocarditis, vagyis a szívizomgyulladás, ami súlyosabb formában akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet – ismerteti Müller doktor. – Egyes kutatási eredmények szerint még az enyhébb lefolyású fertőzés sem jelent e tekintetben biztonságot, az is okozhat gyulladást és károsíthatja a szívet. Ugyanakkor korábban felmerült a kérdés, hogy van-e kapcsolat az oltások és a szívizomgyulladás közt, ugyanis 2021 nyarán az Egyesült Államokban a 140 millió, Pfizerrel vagy Modernával oltott személy közül 300 esetet találtak a 12-29 évesek közt, akiknél szívizomgyulladás alakult ki. Abban azonban a szakértők álláspontja nem változott, hogy az oltások előnyei messze meghaladják az esetlegesen, kis számban előforduló mellékhatásokat.

Csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélni, ha az esemény tünetek nélkül vagy legalábbis a beteg számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni. 

Vigyázat! Erős fáradtság is lehet a csendes szívinfarktus jele

Ezek a szívizomgyulladás tünetei

A szívizomgyulladás okozta egyik legnagyobb kihívás, hogy mivel jellemzően nem okoz tipikus tüneteket, nem feltétlenül könnyű diagnosztizálni. Nagyon sok beteg egyáltalán nem is tapasztal semmiféle panaszt, és csak véletlenül, vagy a vírusfertőzés kezelése során derül fény a problémára. Ugyanakkor bizonyos tünetekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni: légszomj(különösen fizikai aktivitás után és lefekvéskor), fáradtság, mellkasi fájdalom, zavartság, erős szívdobogás érzés, ödémák kialakulása a kezeken, lábakon, bokán és lábfejen, esetleg eszméletvesztés.
Ha felmerül a szívizomgyulladás gyanúja, szükség lehet EKG-re, mellkas röntgenre, esetleg más képalkotó vizsgálatokra is, hogy felállíthassuk a pontos diagnózist. Ha ez megszületik, elkezdődhet a kezelés, ami az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményezhet és megelőzheti a szövődmények kialakulását. De egyáltalán nem szabad félvállról venni a betegséget, ugyanis kiújulhat és bizonyos esetekben akár szívátültetésig is romolhat a helyzet – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Szívizomgyulladásnál – ugyanúgy, mint minden kardiovaszkuláris betegségnél – az életmóddal is támogatni lehet a szívfunkciókat. Az alacsony sótartalmú étrend, az alkohol bevitel csökkentése és a dohányzás elhagyása mindenképpen ajánlatos. A korai szakban pihenés szükséges, a versenysport és a nagy megerőltetés hosszabb ideig kerülendő – e tekintetben a kezelőorvos iránymutatása a meghatározó.

Forrás: Kardioközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.