Csak a bugyiig és ne tovább! – Szexuális zaklatás a családban…

A szexuális bántalmazás, testi fenyítés, erőszak, de már egy pofon is kimeríti a családon belüli abúzus fogalmát. Szilágyi Liliána esete is azt mutatja, egy gyermek nagyon sokáig képes magában hordozni kiskori sérelmeit, hiszen az emberi természet “nagyon okosan” lehasítja a fájdalmas emlékeket.

Egy gyerek feltétel nélkül hisz és bízik a szülőben. A mérgező szülők azonban egy életre megnyomoríthatják a lelket. Nem lehet nevelési eszköz és hatalmi harc sem a verbális, sem a testi erőszak.

„Egyetlen pofon is kimeríti a gyermekbántalmazás fogalmát, ezt a törvény is kimondja. Meglepett, hogy amikor erről cikkeket írtam vagy posztoltam, a kommentelők nagyon kiborultak, hogy hogyan mondhatok ilyet, mert szerintük egy-két pofon belefér. Pedig nem fér bele, ez egy abszolút fontos elvi kérdés. Ha valaki testi fölényével él vissza a gyerekkel szemben, az komoly nyomokat hagy. Sok felnőtt mondja, hogy kapott pár atyai pofont életében, mégsem lett semmi baja. Ez hárítás, nem akar szembenézni ezzel, mert a saját szülőjével kapcsolatban kellene rosszat éreznie. Akit tekintélyelvűen neveltek, azt éreztették vele, hogy például a tanárnak mindenekfelett igaza van, az nagy valószínűséggel sokkal szorongóbb lesz, nem mer kiállni magáért felnőttként, nem tudja érvényesíteni az érdekeit” – mondja Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus a Spirit FM-en is hallható #nofilter – Nők filter nélkül Köböl Anitával legújabb adásában.

A szexuális zaklatásnál nem merülhet fel kérdés; egyértelműen az egyik legsúlyosabb bántalmazás. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb érintett felnőttként sem tud szembenézni azzal, hogy valójában mi történt vele, feldolgozni pedig még kevésbé képes.

„Tabu téma, ha a családban kiderül az ilyen eset, és a legtöbbször titkolják, hogy pl. egy nagybácsi zaklatott egy gyereket. Ez bizarr módon be tud férkőzni a család életébe – a gyerekekébe is, ha nincs feldolgozva. Minél közelebbi ember bántalmaz, annál nagyobb lesz a trauma. A gyereknek ez természetessé válik vagy legalábbis „normálisnak” tűnik, hiszen egy általa szeretett személy szexuálisan bántalmazta, aki persze szigorúan a gyerek agyába véste, hogy erről senkinek se beszéljen. Mire a gyerek rájön, hogy ez nem volt rendben, szégyenérzet lesz benne. Sok esetben ösztönösen meg nem törtétté alakítja a tudata, „lehasítja”, és felnőttkorában nem is nagyon lesznek erről emlékei, de párkapcsolati problémák, pszichoszomatikus betegségek jelzik, hogy feldogozatlan traumák állnak a háttérben. Persze lehet teljes életet élni akkor is, ha valakinek a gyerekkorában ilyen történt; pszichoterápia segítségével fel lehet dolgozni. Emellett fontos, hogy nagyon figyeljen a környezet a gyerekekre, hiszen a viselkedésükben megmutatkozhatnak szexuális abúzusra utaló jelek: például túlszexualizáltan viselkedik a gyerek vagy olyat játszik, ami életkorából fakadóan nem lenne indokolt – például közösülés imitálása az óvodában. Rengeteg szülőben merül fel a kérdés, hogy miként óvhatja meg gyermekét. Már egy ovis korú gyerek szintjétől jó lépésnek tartom, ha megtanítják vele a fehérnemű szabályt: a bugyiba senki más nem nyúlhat – még a másik gyerek sem poénból. Ez egyértelmű szabály, nem kell mérlegelnie, döntést hoznia. Ez azért fontos, mert ha egy kisgyereket egy felnőtt szexuális túlfűtöttséggel megsimogat, a gyerekben fel sem merül, hogy az szexuális közeledés lenne, mert az ő életében ez alapvetően nincs benne” – hangsúlyozza Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus.

Olvasd el ezt is!

Szexuális zaklatás – Hogyan beszéljünk erről a gyerekkel?

Forrás: Napidoktor.hu