Alexitímiás, az érzelmek nélküli ember

Sokkal inkább egy hatásos regénycímnek hangzik, mint valóságnak. Pedig sajnos valós betegségről van szó: az alexitímiás nem tudja kifejezni érzéseit és átélni sem őket.

Amikor valami miatt nem vagyunk olyan hangulatban, hogy megfelelően kinyilvánítsuk érzéseinket, kellemetlenül érezzük magunkat. Képzeljük el, hogy vannak olyanok, akik egyáltalán nem képesek érzelmeiket kinyilvánítani, de átélni sem.

Az érzelmi analfabétizmus neve alexitímia

Nevét onnan kapta, hogy görögül azt jelenti: az illetőnek nincsenek szavai az érzelmek leírására. Az alexitímiások nem tudnak megélni egy-egy érzelmi helyzetet, nem tudják érzéseiket mások iránt kimutatni és kommunikálni sem. Sőt, miközben az egészséges emberek képesek megkülönböztetni a különféle érzéseiket, nekik ez sem megy. Az empátia nem ismert számukra, tulajdonképpen semmilyen szituációban sem tudnak megfelelően viselkedni, hiszen például egy konfliktust sem képesek kezelni: nincsenek rá módszereik.

Hogyan is él egy érzelmi analfabéta?

Az alexitímia tünetei viszonylag jól felismerhetőek. Az ilyen ember cseppet sem közvetlen másokkal. Inkább zárkózott személyiség, aki semmilyen érzelmi témáról nem tud beszélgetni. Olyan témákat keres, amelyek érzelmektől mentesek. Észre lehet venni, ha valaki nem képes beleélni magát a másik helyzetébe, nem érzi át a problémáját, fájdalmát, örömét. Távolságtartó típus: nem lehet közel kerülni hozzá, ha valaki igyekszik is, viszonzásra nem talál, ezért nem próbálkozik sokáig.

Az alexitímia tünete szintén, hogy a beteg nemcsak hogy nem tudja értelmezni érzéseit, hanem kezelni sem képes őket, még a legalapvetőbbeket sem. Nagyon kevés olyan érzelem van, amelyet egyáltalán meg tud nevezni. Mivel a hétköznapokban felmerülő érzelmi szituációkat nem tudja kezelni, ha valamilyen kellemetlen helyzet áll elő, többnyire menekülőre fogja, vagy pedig indulattal reagál.

Hogyan állapítható meg az alexitímia?

A környezetében élők többnyire nem tudják megfogalmazni, mi lehet a baj az érzelmi analfabétával, csak hidegnek, távolságtartónak látják. Testi tüneteket azonban produkál. Felfokozott érzelmi helyzetekben az alexitímiás nem okolja az érzéseit, hiszen nem kapcsolja össze a kettőt – ellenben váratlan testi tünetei lesznek. Ezeket észlelheti, ezek miatt fordul esetleg orvoshoz, ő vagy egy hozzátartozója. Jellemző például, hogy ha valamilyen sérelem, bántás éri, fejfájással reagál.

Az érzelmi analfabétizmus a pszichoszomatikus betegségekkel áll összefüggésben. Okát feltehetően a családi háttérre lehet visszavezetni – azok a gyermekek például, akiket az édesanyjuk már kisbabaként sem szeret, nem ölel meg, nem figyel rájuk, mindezt úgy értékelik, nincs értelme az érzelmeiket kifejezni.

Az érzelmeket később is veszélyes dolognak gondolják, úgy érzik, nem szabad magukat kiadniuk, mert akkor a másik fél nem vesz róluk tudomást. Az érzelmek elnyomása, megakadályozása nyomán alakulhatnak ki betegségek, elsősorban pszichoszomatikus betegségek.

Magyarázat lehet ugyanakkor a problémára az is, ha nem kommunikál egymással megfelelően a két agyfélteke. A jobb felel az érzelmek átéléséért,  a bal pedig a beszédértésért – ha viszont a kettő között kommunikációs zavar lép fel, a beteg nem tudja kifejezni érzéseit.

Van megoldás az alexitímia orvoslására?

Az alexitímia kezelése lehetséges – de a páciens számára általában nem kívánt folyamat, mivel ha szembesül saját érzéseivel, szorongani kezd. Pszichoterápiás kezeléssel van mód az alexitímia gyógyítására, de nem lehet rövid időben belül nagy eredményeket várni.

A hideg, távolságtartó emberből hosszadalmas kezelés során válhat olyan személy, aki némiképp már képes saját érzelmeit felismerni, elfogadni és másokét is átérezni. Az alexitímia kezelése során hatásosnak bizonyul a relaxációs technikák, a csoportterápia alkalmazása, valamint a biofeedback is, amely kiegészíti az orvosi kezelést: meg lehet tanulni vele az egyes testi funkciók akaratlagos irányítását.

Forrás: https://napidoktor.hu/index