A késleltetett boldogság 2018-06-25 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet Vannak olyan dolgok az életben, amit nem azért tesz meg az ember, mert annyira észvesztően élvezné. A boldogság nyomában Például, kevés olyan embert ismerek, aki egy jó kis házi pálinkát őszinte lelkesedéssel inna meg, és valóban élvezné, ahogy a szesz végigégeti a nyelőcsövét, majd marón landol a gyomrában. Meg szoktam figyelni az arcukat abban a pillanatban, amikor lenyelik a nedűt; hát, az mindenfélét tükröz, csak éppen boldogságot nem. Akkor mégis miért ragaszkodnak annyian a pálinkához? Mert a hatását szeretik. Amikor az ember csokoládét eszik, vagy masszíroztatja magát, az azonnali örömforrás, egy másodpercet nem kell várni a hatásra, mert az esemény önmagában kellemes. Persze a hatása sem elhanyagolható. A késleltetett boldogságot okozó tevékenységek közben nincs eufórikus örömérzet, sőt, nem egyszer inkább kényelmetlenség is van. Nem hiszem, hogy sokan élvezik, amikor izzadva futnak ahelyett, hogy a tévé előtt, egy hatalmas pattogatott kukoricás tállal ücsörögnének a távirányítót mereven maguk előtt tartva. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy mozgás után az ember komfortérzete és hangulata nagymértékben növekszik. Egyrészt attól a kellemes fáradtságérzéstől, amit a mozgás adott, másfelől attól a megnyugtató érzéstől, hogy fegyelmezetten dolgozott az egészsége érdekében. A mai kor kevéssé tanítja az embert fegyelemre és önuralomra, pedig nem olyan nehéz: kell egy cél, és azután minden nap csak egyetlen lépéssel kell közelebb és közelebb kerülni hozzá. Nem kell szombaton megálmodni, hétfőn elkezdeni és csütörtökön a sikertelenségtől mélabúsan a tévé elé heveredni. Szép lassan, napról-napra, lépésről-lépésre. Képzelje el, hogy kölcsönöz egy lakóautót, beülteti azt a néhány embert és állatot, akikkel szívesen van összezárva kis légtérbe néhány hétig, és körbeautózzák Európát! Persze cél, hogy nézzenek egy naplementét egy spanyol kempingből, és remek fotókat készítsenek a ferde torony mellett és szétnézzenek az Eiffel-torony tetejéről, de nem lehet unott és undok Párizstól Rómáig csak azért, mert még nem értek oda! Lehet, hogy nem túl kellemes hajnali háromkor, a helyi konyhai remekektől űzve követelni egy útszéli benzinkútnál a toalett kulcsát, de később az út minden élménye megszépül és majd munka közben, visszagondolva az utazásra boldogtalan lesz, ha nem élvezte ki minden egyes másodpercét, amíg ott volt, csak azon aggódott, hogy letört a visszapillantó és ellopták a törölközőjét. Élvezze az utat! Forrás: https://napidoktor.hu/index
