Furcsa tárgyak és tevékenységek – húsvéti érdekességek a nagyvilágból

A húsvét nem csupán a csokinyulakról és a csokitojásokról szól, hanem sok-sok régi népi hagyomány is kötődik hozzá, amelyeknek egy része egészen érdekes átalakuláson és újraértelmezésen ment keresztül a történelem során.

Ezekhez csatlakoztak aztán új szokások, így a paletta még színesebbé vált. Összegyűjtöttük a legizgalmasabbakat, lássuk, hogyan is kapcsolódnak az elsőre furcsának hangzó tárgyak és tevékenységek a húsvéthoz.

1. Sárkányeregetés

Bermuda szigetén húsvétkor az emberek kedvenc időtöltése a sárkányeregetés. A sárkányokat maguk készítik el botokból és színes papírokból, és egy különleges eszközt is szerelnek rájuk, ami aztán búgó hangot ad ki magából a levegőben.

olvasas-2

Foto:pixabay.com

2. Krimiolvasás

Norvégiában vált szokássá a Påskekrimmen, aki követi ezt a szokást, az húsvétkor krimiket néz és olvas. Az egész ország felbolydul, a tv-csatornák pedig direkt erre az alkalomra gyártatnak műsorokat. Arra is volt példa, hogy krimiket nyomtattak a tejes dobozokra.

 

3. Húsvéti fészek

Nem kizárólag nálunk, hanem Németországban és Svájcban is elterjedt, hogy húsvétra fészket készítenek a felnőttek, majd elrejtik, hogy a gyerekek közösen megkereshessék. A fészkekbe csokinyulak, csokitojások, cukorkák és játékok kerülnek, a történet szerint pedig a húsvéti nyuszi hozza ezeket az ajándékokat.

Ezekre figyeljünk, hogy tökéletes legyen a húsvéti sonkánk

4. Vizes csaták

 

A nálunk is népszerű locsolkodást fejlesztették tovább Lengyelországban. Itt „mindenki mindenki ellen” felszerelkezik vízipisztolyokkal, vödrökkel és vízzel töltött lufikkal.

tojás, tojáshéj

Fotó: 123rf.com

5. Óriási omlett

A tojásokat nem csupán festik, díszítik, elrejtik és megkeresik. Franciaországban, Haux településen például 4000 tojásból és 50 kiló szalonnából, hagymából és fokhagymából készítenek hatalmas omlettet 1000 ember részére.

 

6. Perecosztás

Luxemburgban a böjt harmadik vasárnapja az úgynevezett „perec vasárnap”. A luxemburgi perecek édesek és mandulával készülnek. A fiúk a kiválasztott lánynak perecet adnak, cserébe tojást kapnak. Kivéve ha szökőév van, akkor ugyanis felcserélődnek a szerepek, és a lányok adják a perecet, a fiúk pedig a tojást.

Húsvét – Ezt kell tudni az ünnepről

7. Maskarák

Svédország, illetve még néhány északi ország tavasszal tartja a halloweent. Nagycsütörtökön a gyerekek beöltöznek boszorkánynak, majd seprűvel és kondérokkal felszerelkezve járnak házról házra cukorkát kérve. A cukorkákért cserébe feldíszített fűzfaágat vagy rajzokat adnak. A szokás onnan ered, hogy egy legenda szerint a svéd boszorkányok húsvét előtt ünnepelni mentek az ördöggel. És hogy ne is térjenek vissza, a svédek nagy máglyákat raknak és égetnek húsvét vasárnap.

 

Forrás: ef.com

Forrás: Ízes Élet


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.