Mit eszünk majd 50 év múlva? – Íme az ételek (lehetséges) jövője

Korábban még a Jetson család című rajzfilmben is láthattuk, hogy a jövőben tabletta formájában vesznek ételt magukhoz az emberek. Ez máig nem történt meg. Mit gondolnak ma a szakértők a jövőbeni ételek tekintetében? Mit eszünk majd és hogyan 30, 40 vagy 50 év múlva?

A mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási innovációk terén meglehetősen nagy lépések történtek az elmúlt hat évtizedben. A világ népessége 1960 óta több mint kétszeresére nőtt – ennek ellenére a globális élelmiszertermelés több mint háromszorosára emelkedett, miközben mindössze 15 százalékkal használnak több földet.

Bár ez jól hangzik, ára van, az egészségünk és a bolygónk szempontjából egyaránt. Világszerte több mint 300 millió felnőtt elhízottnak számít, ami jelentős hatást gyakorol az egészségre.

A rákos megbetegedések miatti halálozási arány 17 százalékkal nőtt meg 1990 óta. Az pedig, ahogyan termesztjük, feldolgozzuk és szállítjuk az élelmiszereket, jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, melynek már vannak jelei a bolygón.

„Pontosan azt kaptuk, amire terveztük az élelmiszerrendszerünket. Alacsony költségű, tömegesen előállított kalóriákra optimalizáltunk – mondta Scott Bowman, a The Nourish Movement mozgalom társalapítója. – Most azonban az emberi egészségre és a bolygó egészségére kell optimalizálnunk.”

Három dolog lesz ebben a tekintetben kulcsfontosságú a szakértők szerint: a fenntarthatóság, az élelmiszer-technológia és az élelmiszer – mint gyógyszer. Az alábbi jelentés azt vizsgálja, hogyan segíthetnek ezek eljutni erre a szintre.

Fenntartható táplálás

Szomorú tény: 2020-ban világszerte 811 millió embernek nem volt elegendő ennivalója. Az előrejelzések szerint ráadásul a Föld lakossága további 2 milliárddal nő majd a következő 30 évben.

A szakértők szerint akár 56 százalékkal több élelmiszert kell előállítanunk ahhoz, hogy mindenkinek elég étele legyen, ám ezt nem tehetjük meg fenntartható módon néhány jelentős változtatás nélkül.

Biztató azonban, hogy azért haladunk. Ha mindenki kiveszi a részét a dologból – tudósok és gazdálkodók, gyártók és kiskereskedők, kormányok és nonprofit szervezetek, sőt a fogyasztók is – megmenthetjük a bolygót és lesz elegendő tápláló ételünk.

„A gazdaságok ma sokkal fenntarthatóbbak, mint 1980-ban – mondta el Jack Bobo, a Nature Conservancy globális élelmiszer- és vízpolitikai igazgatója. – Nem arról van szó, hogy a dolgok rosszak, illetve egyre rosszabbak – jók és egyre jobbak, csak nem elég gyorsan. A történelmi trendek 2050-ig nem juttatnak el oda, ahová el kellene jutnunk. Másként kell intéznünk a dolgokat.”

10 dolog stresszevés ellen

A kihívásokkal a kormányok, a szervezetek és a magánszektor többféle oldalról igyekszik megküzdeni világszerte.

Ilyen törekvés a mezőgazdaság átalakítása új megközelítésekkel – például vertikális gazdálkodással, precíziós mezőgazdasággal és genomszerkesztéssel.

Elkezdődött az élelmiszer-pazarlás csökkentése kormányzati politikával és új technológiával.

Alternatív fehérjék előállítása kezdődött el, beleértve a növényi alapú „húst”, a tenyésztett húst, a rovarokat és az algákat.

-Cél az élelmiszerek innovatív csomagolása, a káros hatások csökkentése érdekében, ezzel együtt a frissesség meghosszabbítása és a baktériumok elleni küzdelem.

„Meglehetősen sivár, kihívásokkal teli idők járnak, ugyanakkor a fiatalok, akikkel találkozom, annyira lelkesek és elkötelezettek ezekkel a problémákkal kapcsolatban, hogy ez reményt ad nekem” – mondta el Pamela Ronald, PhD, aki a Davis-i Kaliforniai Egyetem laborjában használ növényi genetikát, hogy szívósabb növényeket és nagyobb hozamot állítson elő.

Innovációk az élelmiszertechnológiában

Számos új koncepcióval álltak elő a kutatók a 21. század fordulója óta. Ilyen például a növényi alapú hús, amely még „vérzik” is, az agrobotok, amelyek automatizálják a munkaigényes mezőgazdasági munkákat, illetve a komposztálható élelmiszer-csomagolás.

Mindegyikük képes egészségesebbé vagy fenntarthatóbbá tenni a fogyasztott ételeket, ha a technológia a remélt módon működik és elég sokan elfogadják azt.

Számos vállalat, amely mögött áll a tudomány és technológia, a célok eléréséhez szükséges tudományra összpontosít. Sarah Sha, a KitchenTown Szilícium-völgyi élelmiszeripari tanácsadó cég kutatója és stratégája elmondta: a cégek partnerkapcsolatokat alakítanak ki szakácsokkal, így jobban megértik, hogyan és hol esznek az emberek, milyen ízűek legyenek az ételek, hogyan segítsék az embereket az egészségesebb, fenntarthatóbb étrendre való átállásban – ami nem tűnik óriási kompromisszumnak. Igyekeznek az egészséges táplálkozást az emberek számára valamilyen izgalmasabb dologgá varázsolni, ahelyett, hogy nélkülözést éreznének.

Fotó: 123rf.com

Egyes szakértők szerint kihívás elkerülni a korábbi innovációk során elkövetett hibák megismétlését. Sokan érték már el a kitűzött célokat, ám közben újabb problémákat okoztak.

„Az elmúlt 50 évben arra helyeztük a hangsúlyt, hogy kevesebbért többet termeljünk – mondja Raj Khosla, PhD, a Colorado Állami Egyetem precíziós mezőgazdaságának professzora. – Sok mezőgazdasági gyakorlatról derült ki – amelyet a legjobbnak tartottunk -, hogy nem igazán éghajlatbarát és nem tesz jót az egészségnek.”

Az élvonalbeli tudomány azonban megváltoztathatja étkezési szokásainkat a jövőben.

Aligha új gondolat, hogy az ételek gyógyhatással bírnak – a modern élet azonban megmutatta, hogy ennek az ellenkezője is igaz.

Az étel halálos lehet – nemcsak akkor, ha penészes maradékot eszünk meg a hűtőszekrény hátuljából. 2019-ben egy nagy tanulmány megállapította: világszerte minden ötödik halálesetért a helytelen táplálkozás a felelős.

„Ha az elmúlt 20 vagy 30 év tempóját visszük tovább, nagyjából ugyanazokat az ételeket esszük majd és hihetetlenül betegek leszünk” – mondta el Dariush Mozaffarian orvos, a Friedman School of Nutrition Science and Policy dékánja a Tufts Egyetemről.

Ha azonban felismerjük, milyen károkat okoz a helytelen táplálkozás az átalános egészségi állapotunkban, étrendünk nagyon eltérő lehet – tette hozzá. Összehangolt erőfeszítéseket kell tennünk az innováció, a táplálkozás, a méltányosság és a fenntarthatóság felé.

Súlyos betegségekhez vezet, hogy túl kevés rostot fogyasztunk

Néhány jel már utal arra, hogy jó irányba haladunk.

Példának okáért az olyan cégek, mint a Chobani és a KIND snacks, az elmúlt években sikereket értek el minimálisan feldolgozott, tápláló összetevők használatával.

Világszerte kísérleteznek egészségügyi programok élelmiszer-előírásokkal, olyan tápláló termékek fogyasztásáért, mint a friss gyümölcsök és zöldségek.

Az amerikai kongresszus a közelmúltban finanszírozta a Fehér Ház éhségről, táplálkozásról és egészségről szóló konferenciáját, amelyet 2022 szeptemberben tartanak meg. Ez lesz a második ilyen konferencia, amelyet valaha megrendeztek – az elsőre több mint 50 évvel ezelőtt, 1969-ben került sor.

Ugyancsak a közelmúltban alakult meg a School Meals Coalition, egy több mint 60 országból álló csoport, amely azon dolgozik, hogy a világ minden gyermeke tápláló ételeket kapjon az iskolában minden nap.

„Az elmúlt 5 évben – és ezt a koronavírus-járvány felgyorsította -, felismerték, hogy a status quo tarthatatlan” – mondta el Mozaffarian.

Szerencsére, a fogyasztók, a vállalkozások és a befektetők kezdenek többet gondolkodni a táplálkozás és a fenntarthatóság témában. „A szikla szélén vagyunk és 50-50 százalék az esélyünk a leesésre vagy a fennmaradásra” – fogalmazott a szakember.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu