Ízes élvezet 2011-08-15 Diéta Megosztás: Tweet Mit érne az evés, ízlelés nélkül? Hogyan működik az ízlelés, és miért érzékeljük máshogyan az ízeket? Az ételek ízének érzékelése alapvető fontosságú volt a túlélésben. Ez segített elődeinknek megkülönböztetni az ehetőt a mérgezőtől. A szájban található hatezernyi ízlelőbimbó által kirajzolódó nyelvtérkép a tudományos kutatások következtében folyamatosan szélesedik és módosult. Ma már a jól ismert négy alapíz mellett találtak a zsír, és az ún. umami, vagyis a pikáns felismeréséért felelős ízlelőbimbókat is. Az ételek szeretete persze ízlés kérdése, mely fizikai, kémiai és lelki folyamatok összességéből tevődik össze. Ezek után nem lehet finnyássággal vádolni senkit, hiszen ez nem válogatás, csak biológia. Vagy mégsem? Mi kell az ízleléshez? A szájüregben található nyálkahártyával borított izom, vagyis a nyelv, illetve a napi hét és fél dl nyáltermelődés nélkül nem lennénk képesek érezni az ízeket. A nyelvünket szemügyre véve láthatóvá válnak az azt beborító ízlelőszemölcsök, melyeken a fokhagyma formájú ízlelőbimbók helyezkednek el. A csupán egy-két hetet létező bimbók folyamatosan újra nőnek, de nem csak a nyelven, hanem a garatban és a száj belső oldalán is megtalálhatóak. Ezek a receptoraik hegyén lévő bolyhok segítségével a nyálban oldódott táplálék molekuláit képesek érzékelni, majd az információt az agyba juttatni. Nyelvtérkép A nyelv középső részén található vakfolt az egyetlen terület, ahol nincsenek ízlelőbimbók, viszont az azt körülvevő területek segítségével az agy képes azonosítani az ott található táplálék ízét is. Valójában az egyes alapízeket – sós, édes, keserű és savanyú – a nyelv minden részén érezni, de más-más intenzitással. Eltérő érzékelés Az ízek az agy különböző területein azonosulnak, melyet befolyásol a táplálék ízének intenzitása és fajtája egyaránt. Ezért vagyunk képesek megállapítani mennyire kell megfűszerezni az ételeket, vagy eldönteni a csokiról, mennyire édes. Emellett vannak olyan molekulák, melyek ideiglenesen blokkolják az egyes ízlelőbimbók működését. Ezért válik keserűvé az üdítő fogmosás után. A nyálnak szintén fontos szerepe van, ennek köszönhető, hogy a zamatokat csak egy bizonyos ideig érezzük a szánkban, mivel folyamatosan tisztulnak a receptorok. Egyedi ízlelés Mivel minden ember eltérő mennyiségű és fajtájú ízlelőbimbóval rendelkezik, így néhányan fokozottan érzékenyek az ízekre. Ők azok, akik egy kanál után képesek vázolni az étel összetevőit és esetleges hiányosságait. Az íz az agy különböző részeibe jut. Az agykéreg felső részén történik az étel azonosítása, míg az alsó részen az ízhez érzelmek társulnak, melyek képesek boldogságot, de akár undort is kiváltani, főként ha a zamathoz emlék is kapcsolódik. Terhesség és betegségek Az érzékszerveinkre, így az ízlelés képességére is hatással vannak a betegségek, vagy a terhesség. Amennyiben hirtelen, és látszólag különösebb ok nélkül kezdünk el furcsaságokat tapasztalni táplálkozás közben, mindenképpen ajánlatos felkeresni orvosunkat, mivel ezek hátterében súlyosabb betegségek is állhatnak. Szerencsésebb esetben pedig fény derülhet akár arra, hogy babát várunk. Tehát a szokatlanságoknak mindig járjunk utána. Forrás:
