Inzulinrezisztencia – így küzdhetünk meg vele

Sokan nem is gondolnák, milyen könnyű belecsúszni a cukorbetegség előszobájának tartott inzulinrezisztenciába.

Egyre többen tartoznak a veszélyeztetettek közé, ezért dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa arra hívta fel a figyelmet, milyen sokat tehetünk önmagunkért egy megfelelően összeállított mozgás- és táplálkozás programmal.

Hosszú tünetmentesség

Egyre több fiatal kerül úgynevezett inzulinrezisztens állapotba, amely nagyon sokáig nem is okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad, mert a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy tartósan kénytelen sok inzulint termelni, akkor  az inzulin termelésért felelős béta-sejtek elkezdenek kifáradni, és már nem tudja a hasnyálmirigy ideális tartományban tartani a vércukorszintet. Amikor már  megemelkedik a vércukorszint, emelkedett éhomi értékről, csökkent glukóz toleranciáról, illetve 2-es típusú diabéteszről beszélhetünk. Fontos tisztában kell lenni azzal, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek.

  • Normális vércukorszint: 3,9-6,1 mmol/ l (reggel, éhgyomri mérésnél).
  • Emelkedett éhomi  vércukorszint: ( IFG )  6,1-6,9 mmol/l.
  • Csökkent cukor tolerancia( IGT): 6,0-7,0 mmol/l (éhgyomorra), 7,8-11 mmol/l ( vércukor terhelés során 120 perccel).
  • 2-es típusú cukorbetegség: éhgyomorra ismételten  7 mmol/l felett 2 alkalommal,  vagy vércukor terhelés során  120 percben  pedig 11-nél nagyobb érték.

Az inzulinrezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek, az alábbi tünetek megjelenése esetén érdemes gondolni rá:

  • Az inzulinrezisztencia megnehezítheti a fogyást.Cukros ételek vagy nagy mennyiségű étel elfogyasztása után idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar.
  • Gyakori éjszakai felébredés, rossz alvás.
  • Alvás közben jelentős izzadás.  
  • Késői reggeli vagy étkezés kimaradás esetén ingerlékenyég, izzadás, remegés, feszült hangulat.
  • Rendszertelen vagy elmaradó menstruáció.  
  • Teherbe esési nehézség, meddőség.
  • Sikertelen fogyókúrák. 
  • Korábbihoz képest változatlan életmód mellett testsúlygyarapodás.
  • Gyakori cukoréhség.
  • Mozgás közben vércukorszint leesés.

Rizikófaktorok, melyek megléte esetén fontos a kivizsgálás:

  • mozgásszegény életmód,
  • elhízás (különösen a hasi területen jelentkező),
  • helytelen étrend,
  • öröklött hajlam,
  • a terhesség során mért magasabb vércukorérték,
  • bizonyos gyógyszerek (pl.: fogamzásgátlók, vizelethajtók, szteroidok) tartós szedése,
  • egyes, hormonális alapú vagy genetikai betegségek.

A megelőzés és a kezelés is életmód alapú

Az egészséges táplálkozás tulajdonképpen  sok szempontból azonos  a diabétesz-diéta legfőbb alapelvel. A gyakori, kis étkezések, az alacsonyabb energia bevitel (különösen a 2-es típusú cukorbetegségnél) mind a kiegyensúlyozottabb életmódhoz vezetnek. Természetesen az egyéni adottságok döntőek, így a megfelelő étrend összeállításában mindig ki kell kérni diabetológus és dietetikus tanácsát. Íme, az alapfogalmak:

  • Energia: Az energiabevitel kérdése a 2. típusú betegségnél meghatározó. Mivel a betegek 80-85 %-a elhízott, a testsúlycsökkentés nagyon fontos a megelőzésben, hiszen így nő az inzulin hatékonysága is.
  • Szénhidrátok: Elsősorban a szénhidrátoktól és azok felszívódási sebességétől függ az étkezés utáni vércukorszint alakulása. Ezt a folyamatot lassítják az elfogyasztott zsírok, fehérjék és élelmi rostok, hiszen ilyenkor az étkezést kisebb vércukor-emelkedés követi, mintha ugyanennyi szénhidrátot fogyasztanánk az említett anyagok nélkül. A leggyorsabb vércukor-emelkedést a szőlőcukor (glükóz) váltja ki. A keményítőben gazdag élelmiszerek a cukorhoz hasonlóan emelik a vércukorszintet.
  • Fehérjék: A fehérjebevitel több tényezőtől is függ: életkor, leromlásos betegségek, terhesség, szoptatás, de csak akkor kell korlátozni, ha a már kialakult cukorbetegséghez a veseműködés zavara is társul. A zsírszegény fehérjeforrások a legideálisabbak, de lényeges, hogy egyensúlyban kell tartani az állati- és növényi eredetű táplálékokat.
  • Zsírok: Az egészségeseknek a táplálkozásuk csak kb. 30 százalékát lenne szabad zsír formájában bevinni, erre a diabéteszesre hajlamosaknak még inkább törekednie kell. Zsír helyett fogyasszunk olajat, vörös húsok helyett fehéret, és válasszunk gyakran tengeri halat, ami az érelmeszesedés megelőzésében is szerepet játszik.
  • Rostok: A rostok elősegítik a szénhidrátok lassabb és a zsírok kisebb mértékű felszívódását.

Valóságos „gyógyszer”: a mozgás

Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kezelése is életmód alapú.

A diabétesz megelőzősében (vagy ha már kialakult, karbantartásában) kiemelten fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. Megfelelően összeállított programmal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető – hangsúlyozza dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa. – A testmozgás és a szervezet cukorháztartása közti összefüggéseket már számos tanulmány vizsgálta, amelyekből kiderült, hogy a 30 feletti BMI, a 102 cm-nél nagyobb haskörfogat, a 25 5-nál több testzsír 2,7-szeres, 1,8-szoros, illetve 1,3-szoros esélyt jelent a diabétesz kialakulására.
Viszont heti legalább 150 perc mérsékelt és közepes fizikai aktivitás (például a nem lendületes gyaloglás) 20-30 százalékkal csökkenti a cukorbetegség bekövetkezésének esélyét. Ez akkor is igaz, ha a súlycsökkenés kedvező hatását leszámítjuk. Az edzésre legalkalmasabbak a könnyű reggelit követő órák, mert ekkor a legmagasabb a vércukorszint is, amit a mozgás azonnal tud csökkenteni. A rendszeres edzés az inzulin hatékonyságát 40 százalékkal képes javítani. A legfontosabb azonban annak ismerete, hogy az inzulinrezisztencia, a prediabétesz visszafordítható állapot, és ha valaki ezzel a diagnózissal szembesül, tudni kell, hogy orvosi irányítással és megfelelő életmóddal elkerülhető a cukorbetegség kialakulása.

Forrás: Cukorbeteg Központ


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.