Savasodást okozó ételek 2010-04-02 Diéta Megosztás: Tweet A túl sok stressz, helytelen táplálkozás, betegségek vezethetnek a szervezet elsavasodásához, amit már a pufferok sem tudnak kompenzálni. A divatdiéták közé sorolnám, napjainkban a csapból is ez folyik. Igyekeztem több forrásból építkezni, de mint ahogy általában lenni szokott, itt is vannak fanatikus követők és ellenzők is, ezért próbálom elfogulatlanul bemutatni a témát. Szakkifejezésként acidózisnak, alkalózisnak nevezzük. A test folyadéktereinek hidrogénion (H+) koncentrációjáról beszélünk. A kémiai mennyisége a pH, amit 0-14-ig terjedő skálán adnak meg. A pH a különböző testnedvekben más értékű, ezeket a pufferok befolyásolják. Puffer folyamatok működnek a vérben, tüdőben, vesében. A túl sok stressz, helytelen táplálkozás, betegségek vezethetnek a szervezet elsavasodásához, amit már a pufferok sem tudnak kompenzálni. Ha valami felborítja az egyensúlyt, akkor sokáig nem veszünk észre tüneteket, de a következmények sajnos nem maradhatnak el. Ilyen lehet például a fokozott kalciumvesztés, ami előbb-utóbb csontritkuláshoz vezethet, a szellemi és fizikai teljesítőképesség romlása, a súly növekedése vagy az anyagcsere felborulása. A gyomorégés és hasonló problémák között nincs közvetlen összefüggés, ezt nem szabad összekeverni! Két fajta módszert használunk mostanság a savasodás mérésére. Az egyik a PRAL (Potential Renal Acid Load=Potenciális Renális Savterhelés) és a NAE (Net Acid Excretion=Nettó Savkiválasztás) használata. Az utóbbi a napi táplálékbevitel hatását mutatja meg, nem az egyes ételekét, így a nap végén összegződik, hogy a bevitt ételek túlnyomóan savas vagy lúgos hatásúak-e. A PRAL pedig az adott ételek savas, vagy lúgos hatását fejezi ki számokban. Az átlagos táplálkozás leginkább savasító ételeket tartalmaz, közel 90%-ban. Ezzel szemben az ideális arány majdnem a fordítottja – 20% savasító és 80% lúgosító étel lenne. A savasító ételek a következők. – Szárazhüvelyesek közül: csicseriborsó, fekete bab – Italok: alkoholok, gyümölcslevek – Fűszerek, ízesítőszerek: curry, só, ketchup, majonéz, szerecsendió, mustár, ecet, élesztő – Zsiradékok: napraforgóolaj, margarinok (a hidegen sajtoltakon kívül mindegyik savas hatású) – Gyümölcsök: őszi- és sárgabarack, görögdinnye, körte, szőlő, alma, eper, málna, ribizli, szeder, füge, áfonya, egres, banán, narancs, mandarin, mangó, ananász, papaya, aszalványok – Gabonafélék: búza, zab, rizs, barna rizs, vadrizs, fehérkenyér, rozskenyér, korpás kenyér, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, péksütemények, édes és sós kekszfélék, kukorica, árpa, rozs – Húsok: disznóhús, borjúhús, marhahús, csirkehús és egyéb szárnyasok húsai, tojás, belsőség, kagylók, halak – Tejtermékek: sajt, túró, joghurt, tejsavó, szójasajt, kecskesajt – Zöldségfélék: gombák, burgonya Ez tehát egy negatív lista, ha úgy tetszik feketelista, ami kicsit elrettentő. A fogyasztható ételek felsorolása után lesz csak igazán teljes, egész a szemlélet. De csak a táplálkozásra való odafigyelés nem elég, a mozgás és az életmód, pozitív szemlélet is legalább ilyen fontos. Forrás:
