Úgy alszol, mint egy állat?

Vajon van kapcsolat az állatok alvási szokásai és az embereké között? Sok tekintetben hasonlóan alszunk, sőt, az állatok alvásának megértése az embereken is segíthet.

A zsiráfok alvás nélkül is eléldegélnek hetekig, míg a barna denevérek egész nap csak alszanak. A legkisebb emlősöktől a legnagyobbakig, a legkülönfélébb alvási szokásokkal találkozhatunk. Az emberekéhez leginkább a patkányok alvásigénye hasonlítható: szükségük van pihenésre ahhoz, hogy éberek és figyelmesek legyenek, valamint hogy el tudják végezni feladataikat.

Vannak állatok, melyek még a komoly alvási problémák kezelésében is tippeket adhatnak az embereknek. Jerome Siegel alvásszakértő, az UCLA alváskutatási központ professzora szerint a legjobb módja annak, hogy megértsük az emberek alvását, az állatok alvásának a tanulmányozása: ha jobban megértjük az utóbbit, az emberek alvásának legfontosabb szempontjait is értjük majd.

A legáltalánosabb hasonlóság az emlősök és az emberek között, hogy mindkettőnél létezik az alvás REM (Rapid Eye Movement) szakasza, vagyis az az időszak, amikor álmodunk. Ugyanazt az agyi aktivitást mutatják közben, valamint felerősödő szívverést produkálnak a REM alatt.

A kutyák például, gyakran ugatnak és ráng a lábuk, amikor álmodnak, a kacsacsőrű emlős hasonló mozdulatokat tesz alvás közben is, mint amikor megenni készül az áldozatát, az ember pedig beszél álmában. ,,Az emlősöknek ugyanaz az alapvető alvási ciklusa.” – magyarázza Adrian Morrison, a viselkedéstudományok professzora a Pennsylvania egyetemről.

Ugyanolyan szemmozgásokat láthatunk a REM alvás idején, azt azonban nem tudják a tudósok – talán sosem fogják megtudni -, hogy tényleg álmodnak-e az állatok a REM alvás szakaszában, ahogyan az ember teszi. Egy biztos, az agyhullám-mintázat a REM-alvás alatt hasonló az állatok és emberek esetében.

Mennyi alvás kell egy elefántnak?

Az alvásigény változó lehet, attól függ, milyen állatról van szó. Hogy mennyi alvás elég egy állatfajtának, az sokban függ az agy anyagcseréjétől. A kisebb állatoknak gyorsabb az agyi anyagcseréjük, több alvást igényelnek, míg a nagyméretű állatok általában kevesebbet.

Minden állat, amelyik 4 óránál kevesebbet alszik, méretes, olyan, mint az elefánt, a tehén vagy a zsiráf. A legelő állatok több időt szánnak az evésre, az alvásra kevesebb marad. A lovak idejük 98 százalékában állnak, nehézkes lenne számukra a REM szakasz fenntartása.

Morrison szerint az alvási szokásokat a veszélyérzet is befolyásolja. Egyes madarak úgy alszanak, hogy egyik szemük nyitva marad, és ezzel figyelik a lehetséges veszélyforrásokat. Az alvás REM szakasza igen rövid az esetükben, csak másodpercekig tart. Ezzel védik ki a megtámadásuk lehetőségét.

,,Ha sokat aludnának, veszélybe sodornák az életüket.” – magyarázza Charles Amlaner, az Indiana állami egyetem állatkutatás-vezetője. Az emlősök ugyancsak számításba veszik a veszélyt, és ez nagy szerepet játszik alvási szokásaikban.

Az afrikai papio papio pávián például, mindig a fák tetején alszik, kényelmetlen pozícióban, ami megnehezíti a „mindent feledő” alvást. Más állatok biztonságos helyeket választanak ki az alváshoz. A tengeri emlősöknek egyedülálló szokásaik vannak.

Miközben a legtöbb emlős vagy ébren van, vagy alszik, az ő agyuknak mindig van egy része, amely éber. Ez teszi lehetővé a delfinek számára például, hogy feljöjjenek alvás közben a vízfelszínre lélegezni. A kutatók úgy vélik, a tengeri emlősök alvási szokásainak megfejtése is közelebb vihet az emberekéhez. ,,Hogyan lehet például teljesen kipihent egy delfin? Ez rejtély.” – mondja Jerome Siegel.

Az ember és legjobb barátja

A tudósok éveken át próbáltak rájönni arra, mi okozza pontosan a narkolepsziát az emberi agyban. Keveset tudnak arról is, vajon hogyan segít a kutya ezen a problémán. A tudósok a legnagyobb felfedezéseket a narkolepszia kezelése terén az 1970-es években tették, amikor William Dement, a Stanford egyetem alvásszakértője rájött, hogy bizonyos kutyák hasonló tüneteket produkálnak, mint a narkolepsziások: hirtelen jön az „összeomlás”, izomgyengeség, a csaknem bénult állapot.

A megfigyelések oda vezettek, hogy a narkolepsziát okozó gént a kutyákban 20 évvel később azonosították, ez a hypocretin receptor 2-es (Emmanuel Mignot azonosította, szintén a Stanford egyetem munkatársa).

Siegel és Mignot későbbi tanulmányai kimutatták viszont, hogy az emberek agyában, akik narkolepsziában szenvednek, a hypocretin kémai anyag súlyosan lecsökkent mennyisége mutatható ki. Az is kiderült, hogy ha hypocretin-t fecskendeznek a kutyákba, az némileg csökkenti a tüneteiket.

Mindez arra utal, hogy létre lehet hozni gyógyszereket, amelyek a hypocretint pótolják a narkolepsziás betegeknél. „Nagyon boldog vagy, amikor teszel egy felfedezést, de még boldogabb, amikor az lehetséges új kezelések felfedezésével jár együtt.” – mondta Emmanuel Mignot.

Az állatok alvási szokásainak tanulmányozása, az emberek egyéb agyi rendellenességeinek tanulmányozásában is segítséget jelenthet. A madarak és a delfinek ébren alvása különösen érdekes kérdéseket vet fel, és talán kulcsot jelenthet különféle agyi rendellenességek megoldásához a jövőben.

Forrás: https://napidoktor.hu/