Ibolyát a tüdőre

A német költő, Goethe erdei sétáin szórta szét magjait.. természetesen virágmagokat szórt szét, megköszönve a természetnek a sok szépséget. Ám nem csak ő kedvelte ezt a bájos növényt.

Az “Illatos” Ibolya

Nemhiába nevezik illatos ibolyának (latinul Viola odorata), ugyanis e növénynek leggyakrabban használt “része” nem más, mint ellenálhatatlan, édes illata. Virágjából Dél-Franciaországban és Olaszországban olajat készítenek (sajtolással vagy enflourage technikával), mely a világ egyik legdrágább illóolaja.

Manapság számos világhírű illatkompozíció része, illetve alapja olyan parfümöknek, mint például: Christian Dior: J’adore, Gucci: Gucci II, Yves Saint Laurent: L- Homme, Givenchy: Extravagance, Armani: Emporio Night.

A háromszínű viola, vagy vadárvácska (latinul Viola tricolor) a natúrkozmetika eleme is, hiszen babaápoló krémek alapanyaga, míg az illatos ibolya hidratáló hatása miatt különleges borotvakrémekben, szappanokban, és nappali arckrémekben is megtalálható.

Az ibolya, mint gyógynövény

Pakisztánban egy etnofarmakológiai küldöttség a vadontermő növények tanulmányozása közben azt is kiderítette, hogy az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló. Indiában pedig az ibolya a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere.

Csecsemők tüdőhörgőcskéinek gyulladására (bronchiolitis) a következő receptet javasolják a hozzáértők: mezei kakukkfű, fekete bodza, pipacs, és ibolya virágainak egyenlő arányú keverékéből egy csipetet forrázzunk le egy csésze vízzel, és hagyjuk tíz percig ázni. Ebből naponta 3-4 csészényit adjunk a beteg babának a láz és köhögés csillapítására.

Külsőleg alkalmazva bőrnedvesítő hatása miatt kirepedezett bőr gyógyítására kiválóan alkalmas, gazdag A és C vitaminokban és bizonyos antioxidánsokat is tartalmaz (éppen ezért lehet alapja hidratáló krémeknek). Homlokra kötött leveleivel a migrén is megelőzhető egyesek szerint, amit megerősítenek Plinius (egy ókori természettudós) feljegyzései is.

Bár eddig semmilyen káros hatását nem mutatták ki, vigyázni kell, mert erős szer. Gyökeréből enyhe hashajtó készül, túlzott fogyasztása hányást is okozhat.

Ibolya a konyhakertben

Már az ókorban is használták az ibolyaesszenciát szerelmi bájitalok készítésére, és Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában is ebből készít szerelmi varázsitalt az egyik szereplő. Angliában a csokoládé csomagolópapírjának hagyományos színe a viola, mivel ez a szín kapcsolódik leginkább a luxus fogalmához a királyi lila révén.

Ha a legényfogó fánkba nem is sütjük bele, attól még dekorációként számos édesség része lehet ez a kedves kis virág. Ezek közül a legérdekesebbek a következők: készíthetünk például ibolyaszirupot a virág esszenciájából – ez egy francia találmány, de ugyanezt a szirupot felhasználják Amerikában ibolyás teasütemény és mályvacukor készítésére.

A legötletesebb megoldások között találjuk a jégkockába, vagy egy egyszerű gyümölcstorta felső zselérétegébe zárt ibolyaszirmot dekorációként, esetleg a kandírozott ibolyaszirmot, mely Sissi kedvenc desszertje volt és ma is kapható a bécsi Demel cukrászdában.

Kandírozott szirom: Egy tojásfehérjét felverünk, de nem keménnyé, csak míg habosodni kezd. Egy pillanatra belemártjuk a virágot, majd jól átforgatjuk porcukorban, hogy a cukor teljesen beborítsa. Egyenként tálcára tesszük a virágokat, és meleg helyen addig szárítjuk, amíg teljesen megszáradnak. Légkeveréses sütőben nagyon alacsony hőmérsékleten (60-70 fok) is megszáríthatjuk, de nagyon vigyázzunk, nehogy megégjen.

Forrás: https://napidoktor.hu/