Alvás és az ébrenlét zavarai 2016-03-09 Blog Megosztás: Tweet Talán kevesen tudják, de nem csak az alvás zavarai léteznek, hanem ébrenlét zavarai is, melynek két formája ismeretes. Az első a kóros aluszékonyság (somnolentia-szomnolencia), mely létrejöhet kifáradás esetén, illetve az idegrendszer működési zavara miatt, oxigénhiányos állapotban, vérben felhalmozódott toxikus (méreg) anyagok jelenléte (mérgező ásványi anyagok, Candidabetegség, vagy nagy adag alkohol elfogyasztása esetén. Az alvás és az ébrenlét zavarai Csökkent éberségi szinten, állapotban a kórokok egységesen az agytörzsi serkentő rendszer aktivitását csökkentik, enyhébb esetben átmeneti gyengeség, elesettség, reakciókészség csökkenés jön létre. Az aluszékonyságon kívül súlyosabb esetben létrejöhet még az alig reagáló állapot (sopor), sőt teljes mély eszméletvesztés (kóma) is kialakulhat (pl. agyrázkódás, fokozott agyvíz (likvornyomás)-nyomás, gyulladásos vagy fertőzéses agyi károsodások, anyagcsere-változások pl. hipoglikémia, stb.). A másik formája a fokozott ébrenléti állapot, melyet a külvilágból érkező ingerek, valamint a szervezetből érkező ingerületek hozhatnak létre (öngerjesztő izgalmi állapot). Ez az állapot, ha tartósan fennáll, az idegműködés összeomlásához vezethet. A fokozott ébrenléti állapot aktivitási szintjét tehát a vegetatív változások és a fokozott lelki felindulások is befolyásolják. Így nem meglepő, hogy a túl sok feketekávé (koffein) fogyasztás, pszichostimulánsok, fájdalomingerek, a tartós stresszállapotokat kísérő adrenalintöbblet kórosan fokozhatják az éberség szintjét. Mindezek a hatások fokozott agytörzsi serkentőrendszeri aktivitást, fokozott szétterjedő agykérgi izgalmat okoznak, ami fokozott izgalmi állapotban, ingerlékenységben jelentkezik. Az agykéreg fokozott és tartós izgalmi állapota, a kialakuló szorongásérzés pedig fenntartja az egész szervezet (anyagcsere, hormonrendszer, stb.) fokozott reagálási állapotát. A kórokok megszüntetése és az ellazítási módszerek, a passzív pihenés beiktatása segít a mihamarabbi egyensúly visszaállításában. A mindennapi passzív pihenésben ellazul a vázizomzat, pszichésen a szorongásmentes nyugalomérzés kerül túlsúlyba, ezek által a kortikális (agykérgi) gerjesztettség csökken. Az ellazítási módszerek elnevezése nem csak a nyugalmi helyzet és állapot létrehozását jelöli, hanem a pszichomotoros és pszichovegetatív önszabályozás létrehozásának magasabb fokát is tartalmazza. A relaxáció olyan tanulási folyamat, amely tréningszerűen alkalmazott helyzet- és gyakorlatismétlésekkel éri el a megzavart működésű élettani folyamatok akaratlagos, tudatos szabályozásának elsajátítását, bevésését, készségszintűvé alakítását. Forrás: Jóalvásközpont
