Egész életre kiható károsodást okoznak a gyermekkorban elszenvedett traumák 2019-06-19 Blog, Gyermekbetegségek 1 Kommentelés Megosztás: Tweet Orvosok, gyermekpszichológusok, egészségügyi szakemberek hívták fel a figyelmet a gyermekkorban elszenvedett traumák, kóros stresszhatások hosszú távú következményeire, melyek rossz egészségi állapotot, függőségek kialakulását, negatív életvezetési gyakorlatot és a súlyosan bántalmazott gyermekek esetében akár 20 évvel rövidebb élettartamot okoznak. A jövő generációjának testi-lelki egészsége múlik azon, hogy a szülők megfelelő módon biztosítsák a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges körülményeket. Ellenkező esetben különböző mentális és szenvedélybetegségek, valamint olyan krónikus betegségek rizikóját növelheti a negatív gyermekkori élmények halmozódása, mint a szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, kóros elhízás – derült ki a Májbetegekért Alapítvány kongresszusán, melyet 2019. június 11-én „A negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek kialakulásában és a megelőzés lehetőségei” címmel rendeztek meg Budapesten. Fotó: 123rf.com A tekintélyelvűség mai napig érezteti káros hatását Szakemberek szerint közel 400 ezer bántalmazott gyermek lehet Magyarországon és ennél is több lehet azon felnőttek száma, akik bántalmazott családból indultak az önálló életüknek. Az első átfogó tanulmány a negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences – ACE) felnőttkorra gyakorolt hatásáról az amerikai Kasier Permanente Biztosító ügyfelei (több mint 17 ezer válaszadó) bevonásával készült, még az ezredforduló előtt. Azóta egyre több tanulmány fókuszpontja a gyermekbántalmazás. A gyermekkori traumák felderítéséhez a WHO készített 10 kérdéssorból álló tesztet. A szakemberek ezt a kérdőívet használják a kutatásokhoz. A 10 kérdésből 5 a gyermekkori emlékek feltárására irányul, 5 kérdés a szülők életvitelére vonatkozik, így pontosan feltárhatók a gyermekkort meghatározó élmények. Bántalmazott gyermekkor, önsorsrontó jövő? “A gyermekkorban négy vagy annál több ACE-t tapasztaló személyek körében 12,2-szerese volt az öngyilkosság elkövetésének, 7,4-szerese az alkoholbetegségek kialakulásának, valamint 10,3-szorosa a problémás droghasználat kialakulásának kockázata” – ismertette a külföldi tanulmányok eredményét Matuszka Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa. „A gyermekkori bántalmazás társadalomtól, kultúrától, szociológiai helyzettől függetlenül összefüggésben áll a különböző függőségek és a rossz egészségi állapot kialakulásával” – mutatott rá a szakember. “A megelőzés a legfontosabb: fontos megismertetni a szülőket a helyes nevelési módszerekkel. Azzal, hogy a legsúlyosabb negatív gyermekkori élmények, mint az érzelmi elhanyagolás, az érzelmi bántalmazás és a szexuális bántalmazás tönkreteszi a gyermek testi-lelki egészségét. Megfelelő terápia nélkül a gyermek is továbbörökíti a kóros mintákat, létrehozva ezzel egy folyamatosan ismétlődő kört” – összegezte a konferencia főbb gondolatait dr. Makara Mihály, a hazai ACE kutatási program vezetője, belgyógyász, hepatológus, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Intézetének főorvosa, aki önálló hazai kutatásba kezdett. A főorvos elsődleges kutatási eredményei alapján 50 intravénásszer-használó közül csupán csak egy betegnél nem lehetett igazolni a gyermekkori bántalmazás meglétét. “A hazai kutatás elsődleges eredményei más szempontból is megdöbbentőek: akik 6 vagy annál több kategóriában részesültek súlyos negatív élményekben, közel harmincszoros esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására! A többszörös negatív gyermekkori élmények tizedére csökkentik a felsőfokú végzettség megszerzésének esélyét. Az ACE élmények halmozódása esetén egyenes arányban nőtt az egyedül élők aránya, az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkossági kísérleteket elkövetettek aránya is” – mutatott rá dr. Makara Mihály. Fotó: 123rf.com Több ezer veszélyeztetett gyermek “Szakemberek szerint megközelítőleg 400 000 veszélyeztetett gyermek lehet, de hatalmas a látencia, becslések alapján 25 fizikai bántalmazásból egyre, 100 szexuális bántalmazásból ötre derül fény” – mondta Kovács Anna Sára, az Unicef gyermekjogi szakértője. A gyermekkori negatív élmények közé olyan potenciálisan káros tapasztalatok tartoznak, mint a fizikai és érzelmi bántalmazás, a fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás, a szexuális bántalmazás, valamint a szülői háttér zavarai (válás, szeparáció, kábítószer- vagy alkoholproblémák, szülők egymás iránti bántalmazása, mentális betegségek, depresszió, elmebetegség, öngyilkosság a családban, a szülők kriminális cselekedetei, börtönviseltsége. A negatív élmények kategóriái közé tartozik továbbá a bullying, a kortárs kegyetlenkedés, közösségi és a kollektív erőszak. A trauma megváltoztatja az agy és az idegrendszer működését A folyamatos, korai traumának kitett gyermekek olyan súlyos sérüléseket szenvednek el, melyek agyszöveti károsodást okoznak – mutatott rá K. Németh Margit, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. Kerületi Tagintézmény intézetigazgatója, gyermekpszichoterepeuta. Elmondása szerint egyre több gyermeknél tapasztalható a korai traumára utaló súlyos magatartás-probléma, és a családi élettörténeteket vizsgálva kiderül, hogy a szülők is bántalmazott gyermekek voltak – világított rá K. Németh Margit. A probléma észlelése és jelentése életeket menthet meg A szakemberek egyetértettek abban, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem működik hatékonyan, senki sem szívesen jelenti, ha bántalmazásra utaló jeleket észlel, pedig a gyermekek jövőbeli mentális és fizikai egészsége a tét. Minél hamarabb érkezik a segítség, annál sikeresebbek a jövőbeli kilátások. „Meghitt terror” A gyermekbántalmazás a magasan kvalifikált családok négy fala között is megjelenhet érzelmi elhanyagolás, magas elvárások és érzelmi bántalmazás formájában – mutattak rá a szakemberek. Kevésbé esik szó róla, pedig a súlyos bántalmazási formák közé tartozik a rendszeres érzelmi abúzus, amikor a szülő ugyan nem üti meg a gyermeket, mégis, a szavaival óriási károkat okoz a fejlődő gyermek pszichéjében, például az olyan rendszeres, ártó kijelentésekkel, mint például: …Te semmire sem viszed, fiam … Anyád/Apád miattad beteg … stb.! A magas iskolai végzettséggel rendelkező családok körében a kóros stresszhatást a gyermek életében leginkább az állandó megfelelési kényszer, a maximalizmus és az elérhetetlen szülői magatartás okozhatja. Van lehetőség a gyógyulásra! Gyógyulásra van lehetőség, ha a bántalmazott személy felismeri negatív életvitelének okát és szakemberekhez fordul segítségért. A traumák feldolgozása és a megértés olyan változást eredményezhet, amelynek következtében magasabb szinten tudja továbbélni az életét az a felnőtt, aki egykor bántalmazott gyermek volt. A toxikus szülőkkel szemben fontos szerepe lehet az óvodáknak, iskoláknak is abban, hogy támogassák a gyermek lelki ellenálló képességét (rezilienciáját) a kóros mintákkal szemben. A hangsúly leginkább a szülőkön van, nekik kell időben megtanulniuk a kiegyensúlyozott gyermeknevelés alapelveit, amely abban az esetben is megtanulható, ha a szülő is bántalmazott gyermek volt. A prevenció jelentősége kiemelkedő, és a különféle intézményi rendszerek együttműködése szükséges a gyermekkori negatív élmények megelőzésében, hatásaik kivédésében. A kutatások fontos eredményei: a bántalmazás különböző formái nem csak halmozódnak, hanem át is adódnak, szülőről gyermekre, majd az ő gyermekeire is Fotó: 123rf.com Kivételes esetek A negatív gyermekkori élmények kutatása mellett kiemelkedő szerepe van a reziliencia kutatásának. A kutatók megfigyelték, hogy vannak olyan gyermekek, akik a veszélyezettségük ellenére, felnőtt korukban is jó mentális állapotban vannak, felsőfokú végzettséget szereznek és többnyire problémamentes életvezetésük van. Esetükben feltehetően jelentős szerepe van az otthonon kívüli, támogató kapcsolatoknak, tanároknak, mentoroknak, kortárs kapcsolatoknak. Szakemberek szerint a lelki ellenálló képesség a jó kapcsolatokon múlik, amelyek táplálják a belső erőforrásokat a kóros mintákkal szemben. A reziliens felnőtteket jó alkalmazkodóképesség, erős önkontroll, rugalmas gondolkodásmód, optimizmus, személyes hatékonyság, nyitottság jellemzi leginkább. Többgenerációs bántalmazás helyett felismeréssel kezdődhet a gyógyulás A szakemberek kiemelték: a bántalmazott lét is „továbbörökíthető”, ha nem ismerik fel és nem tesznek a bántalmazó viselkedési minták ellen. Fontos tudni, hogy ezek az állapotok ma már idejében felismerhetőek, megelőzhetőek és gyógyíthatóak. Össztársadalmi érdek, hogy az érintettek meglépjék a változáshoz szükséges egyéni és intézményi lépéseket. Gyermeknevelési kérdésekben, családon belüli problémákkal a kerületi pedagógiai szakszolgálatok és családvédelmi központok illetékes szakemberei tudnak segítséget nyújtani, illetve megfelelő szakemberekhez irányítani az érintetteket. Krízishelyzetben az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon. Szerző: Barsi-Tyukodi Adrienn Forrás: https://napidoktor.hu/index Egy válasz gőre gábor 2019-06-19 Prof. apa, közép isk. tanárnő anya, 21 évesen fiúk összeomlik. Addig szinjeles. Skizoféniás lesz. Kórház, kezelés,gyógyszerekkel élve, bef. egyetemet. Ált isk. nevelőtanár, egész 61. évig tartó életében.
gőre gábor 2019-06-19 Prof. apa, közép isk. tanárnő anya, 21 évesen fiúk összeomlik. Addig szinjeles. Skizoféniás lesz. Kórház, kezelés,gyógyszerekkel élve, bef. egyetemet. Ált isk. nevelőtanár, egész 61. évig tartó életében.