Tini koromban jelentek meg az első tünetek, amikor hirtelen nagyon sokat nőttem. Ez általában néhány percig tartó, roham jellegű, tompa fájdalommal járó érzés. Kiskoromban mindig azt mondtam anyukámnak, hogy olyan, mintha „kő esne le a szívemről”. Most úgy jellemezném, hogy olyan mintha ököllel ütnének – tompán, de intenzíven. Az orvosok szívbillentyű rendellenességet állapítottak meg, vagyis az egyik billentyű megvastagodása miatt a vér áramlása nem tökéletes, és a vár visszaáramlik. Ezek a rohamok régebben gyakrabban, kevésbé intenzíven jelentkeztek, mostanában pedig inkább ritkán, de erősebb fájdalommal járnak. Főleg stressz hatására jönnek elő, illetve néha a frontra is érzékeny vagyok, és nagyjából 2-3 percig tartanak. Nem járnak erős fájdalommal, inkább csak ijesztőek.

Mivel a betegség az én esetemben nem olyan súlyos, így az orvosok megnyugtattak, hogy műtétre nincs szükség. Megtanultam együtt élni a betegséggel, a rohamok kezelésében pedig homeopátiás szerek segítségében hiszek. A Sedatif PC vált be leginkább nálam, amit anyukám ajánlására kezdtem szedni. Egy-egy ilyen roham alkalmával beveszek egy tablettát, és rögtön érzem a jótékony hatását. Akkor érzem igazán, hogy mennyire súlyos volt a roham, amikor hatni kezd a szer és érzem, mennyivel jobban vagyok.

Forrás:

Miket használtam a megoldáshoz?

Egy válasz

Válaszolj