Vizelettartás és Inkontinencia 2. – A stressz-inkontinencia 2012-10-16 Kórkép Megosztás: Tweet Az inkontinencia szó az akarattól független vizeletveszést jelenti, aminek számos oka lehet. Jelen cikksorozatunk második része főként a stressz-inkontinenciáról szól. De mi is az a stressz-inkontinencia? Definíció szerint, a hasűri nyomásfokozódáskor (köhögés, tüsszentés, lépcsőzés stb.) a húgy-csövön keresztül bekövetkező akaratlan vizeletvesztés. Milyen gyakori megbetegedésről van szó? A nemzetközi statisztikák szerint, mely adatokat a saját megbetegedési vizsgálataink is igazoltak a nők 16 % szenved kezelést igénylő vizelet visszatartási zavar miatt, aminek kb. 60-70 %-a stressz inkontinencia. A betegség megjelenésének két időbeli csúcsa van, a szülést követő, és a változás korában jelentkező inkontinencia. Megfigyelték, hogy azon nők között, akiknél a terhesség során, vagy a szülést követő időszakban vizelettartási zavar keletkezik gyakoribb a változás kora körül fellépő inkontinencia. Kevés nő mondhatja el azonban magáról, hogy pl. erős megfázást kísérő tüsszentési roham, vagy köhögés mellett alkalmilag ne csöppent volna el kevés vizelete. Stressz-inkontinencia – gátizomzat Láttuk tehát, hogy a medencefenéki izomzatnak milyen jelentős szerepe van a nők minden-napi életében. Ezen a kis területen zajlanak olyan fontos tevékenységek, mint az anyagcsere végtermékek (széklet, vizelet) kiürítése, a szexuális funkciók valamint a gyermekszülés. Az emberek általában gyakran néznek a tükörbe, jól ismerik és tudják használni a mimikai izmaikat. Azonban hány nő ismeri pontosan és képes tudatosan működtetni saját gátizomzatát? A gátizomzat akaratlagos beidegzésű, működését képesek vagyunk ugyanúgy megtanulni, mint például a karizmainkét. A vizelettartás szempontjából a medencefenéki izomzat fontosságára utal az a tény is, hogy azokban a kultúrákban ahol a hastánc korai életkorban elterjed a nők között, kevesebb a stressz-inkontinenciában szenvedő beteg. Hastánccal az inkontinencia ellen A hastánc nem más, mint a hasizomzat és a gáti izomzat tudatos és izolált használata. Nem elég azonban megtanulni a gáti izomzat használatát, hanem ugyanúgy mint más izmaink esetében is élet-hosszon keresztül tréningeznünk kell azokat a jó működés fenntartása érdekében. Pignet szerint a nők 3 csoportra oszthatók. Vannak nők, akiknek jó a gátizomzatuk és használni is tudják, ők valószínűleg nem lesznek inkontinensek. A nők egy másik részének van gátizomzatuk, de nem tudják használni, ők inkontinensek lehetnek, de gáti rehabilitációval is jól kezelhetők. Vannak azonban nők, akiknek gyenge, vagy egyenesen hiányos a medencefenéki izomzatuk, ők mindenképpen veszélyeztetettek az inkontinencia szempontjából és gyógyításuk is nehezebb. A tüsszentés például nem egyéb, mint a bordaközi izomzat, a rekesz-izom, a hasizomzat és a gáti izomzat reflexes,egyidejű összehúzódása. Tudj meg többet a hólyagról! Milyen a jó gátizomzat? A jó gátizomzat képes arra, hogy a rekeszizom és a hasi izomzat miatt bekövetkezett hasűri nyomásfokozódás miatti hólyagbeli magasabb nyomással szemben is meggátolja a vizelet elcseppenését tüsszentés közben , míg a gyenge gátizomzat képtelen erre és vizelet csepegés következik be. A gátizomzat meggyengülése nemcsak húgycső záróizomzat működését segítő funkciójának elvesztése révén, hanem a hólyag kismedencei helyzetének megváltozása miatt is elősegítheti a vizeletinkontinencia kialakulását. Ha a hólyag megfelelő helyen, a gátizomzat fölött mintegy 2-3 cm-re helyezkedik el a hasűri nyomásemelkedés a húgycső felső, hólyag közeli részére is terjedve segíthet megelőzni a vizelet elfolyását. Ha azonban a hólyag lesüllyed ez a nyomáskiegyenlítő hatás nem működik és a vizelet a hólyagból kipréselődik. A lesüllyedés kialakulásában általában a kötőszövetes felfüggesztés meggyengülése is szerepet játszik. A descensus következtében alakulhatnak ki az un. „hólyagsérv” különböző formái. Cikkünk első részében a húgyutak anatómiájáról olvashattatok. A harmadik részében pedig a szexualitással kapcsolatos kérdésekről tájékozódhattok! Forrás:
