Jó hír a szívbeteg gyerekeknek: nőni is képesek a mesterséges erek

Három kísérleti bárány gond nélkül felnőtt a kiskorban beültetett mesterséges artériákkal. Az erek az állattal együtt nőttek, és mára alig lehet megkülönböztetni őket a valódiaktól.

 Hosszú távú érkísérlet szenzációs eredményeit publikálták a Minnesotai Egyetem kutató a napokban a Nature Communications szaklapban. A tudósoknak sikerült biotechnológiai módszerekkel olyan érdarabokat előállítani, amik bárányokba ültetve évek óta ellátják feladatukat, ráadásul együtt is nőttek az állatokkal.

Mindez olyan szívbeteg gyerekeknek jelenthet nagy könnyebbséget a jövőben, akiknek felnőtté érésük során ma még számos nyíltszíves operáción kell átesniük, mivel a jelenleg használt szintetikus erek nem tudnak nyúlni az érhálózat többi részével együtt.

Az amerikai szakemberek egy hámsejtféléből, a fibroblasztból építették fel a leendő erek vázát, amihez a vérömlenyekben található egyik fehérjét, fibrint adtak. Erre a biológiai tartószerkezetre vitték fel a bárányok hámsejtjeit, hogy azok a szövetet egybetartó kollagént termeljenek.

Az eleinte túlzottan rugalmas és sérülékeny implantátum idővel annyira megerősödtek, hogy már felvették a versenyt a valódi erekkel. A hámsejteket ezután lemosták róla, és a hátramaradó, fehérjékből felépülő graftot ültették be a kísérleti bárányokba. Az érkezdemények létfontosságú helyre, a tüdőt oxigénnel ellátó artériába kerültek. Fontos fejlemény, hogy az állatok immunrendszere sem támadta meg az implantátumokat.

shutterstock_51466408

A beültetett erek egy éven át működtek és növekedtek a bárányokban. A kontroll vizsgálaton lejegyezték a méretnövekedésüket, sőt még az alakjuk, görbületük is követi a természetes erekét.

Fizikai jellemzőikben megkülönböztethetetlenek a valódi tüdőartériáktól – hangsúlyozta a publikáció egyik szerzője, Robert Tranquillo. A fehérjehálót a bárány saját sejtjei is birtokba vették, és a nyújthatóságot biztosító elasztint termeltek rajta. A közeljövőben más állatfajokkal folytatják a kísérleteket, mielőtt emberi szövetekkel próbálkoznának.

A kutatók arra is kíváncsiak, hogy a beültetett erek képesek-e a regenerációra, ha igen, akkor felnőtt érbetegeknél is be lehetne vetni azokat.

A graft egyelőre drágább, mint a szintetikus, vagy halott donorokból kioperált alternatívák, ugyanakkor használatuk Robert Tranquillo szerint így is olcsóbb lenne, mivel számos szívműtétet tenne feleslegessé – a kockázatokról nem is beszélve.

Forrás: Hirado