A génekben a fogyás titka?

A számtalan fogyókúra között nehéz eligazodni, ezért érdemes szakember segítségét kérni. Nem csak dietetikus, de genetikus is segíthet. Dr. Nagy Zsolt segített tisztán látni a kérdésben.

Dr. Nagy Zsolt genetikus szerint mi emberek nagyon szeretjük leegyszerűsíteni a dolgokat, de ettől még nem lesznek kevésbé bonyolultak. Ez a helyzet a genetikailag meghatározott fogyással, hízással. „A testsúlyunk megtartása egy komplex problémakör.” – magyarázza Nagy doktor – „A genetika szenzációként hangzik a testsúlycsökkentés kapcsán. Sok ember nem is tudja kapcsolni a mindennapjaihoz.” A genetika a bennünk lévő örökítő anyaghoz kötődik, ami szabad szemmel, de még mikroszkóppal sem vizsgálható.

A gén nem változik, igazodjunk hát hozzá

Senki sem tudja megváltoztatni azokat a géneket, amelyeket az őseitől örökölt, de mindenki kiválaszthatja azt az étrendet, mellyel kedvezően befolyásolhatja az örökölt kockázatot, amivel megszületett. Két nagy nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy megfelelő koszt jelentősen mérsékelheti a genetikai veszélyt, ami szív- és érbetegségekre hajlamosít.

„Ismerünk már olyan genetikai elemeket, amelyek befolyásolják az anyagcserét.” – folytatja Nagy doktor – „Ilyen módon az elhízást, a testsúly tartósságát, akár sport aktivitás mellett.” A sportolóknál is alkalmazzák a módszert.

A genetikusok mind több olyan gént fedeznek fel, amelyek elősegítik különböző betegségek megjelenését. Az már ismert, hogy a 9p21 genetikai változat fokozza a szívbetegség kockázatát, ezért szívinfarktusra nagyobb esélye van azoknak, akik ezt a génvariánst hordozzák, mint a többi embernek.

Helyközi táplálkozás

Ma már a rengetegféle diéta terjedt el, például japán vagy mediterrán diéta, de a legújabb hírek szerint érdemes a lakóhelyünknek megfelelő ételekkel diétáznunk, ugyanis az azonos helyen élőknek hasonló a genetikája. Ez az elgondolás nem alaptalan, de azért Dr. Nagy Zsolt genetikus árnyalják a képet. Egy tanulmányban a genetikai összefüggést háromféle étrenddel kapcsolatban nézték.

Az egyik étrend a távol-keleti, ami szója szószt, tofut, zöldlevelű növényekt, tojást és kevés cukrot használt. A második koszt a szokásos nyugati ételsor, ami húst, tojást, sózott és megsütött ételeket, sok cukrot, magokat és desszerteket sorakoztatott fel. A harmadik étrend az egészségesnek tartott változat volt, amiben sok nyers zöldséggel, gyümölcsökkel, diófélékkel, sovány tejtermékekkel, desszertekkel találkoztunk.

A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek által eddig is ajánlott étrend, amely naponta négy-öt adag gyümölcsre és zöldségre épül, mérsékli még a kedvezőtlen genetikai tulajdonságok kockázatot növelő hatását is.

Akkor teszteljünk

Az embereket a genetikájuk alapján különböző táplálkozási típusokba lehet besorolni. Az, hogy egy adott földrajzi helyen melyik típusból vannak a legtöbben, meg lehet mondani, de az egyáltalán nem igaz, hogy minden egyes ember ugyanaz a típus.

Éppen ebben tud segíteni egy genetikai vizsgálat, és akkor kiderül, hogy melyik típusról van szó, és ahhoz kell választani az életmódot. Olyan diéta nincs, ami mindenkinél egyformán hatásos, de nem drasztikus.

Azért érdemes génvizsgálatot végeztetni. Nagy doktor hangsúlyozza, hogy a génteszt nem fogyaszt. Csak információkat nyerünk belőle. „Úgy lehet segíteni a testsúly csökkentésen, hogy állapotot mérünk fel, ami lehet életmódbeli, táplálkozási. Végezhetünk fiziológiai vizsgálatot is, ami vérvételt jelenthet.” – meséli Nagy doktor – „Ehhez tud hozzájárulni a genetikai vizsgálat.”

A magyar emberek nagy része nem is tudja, hogy egy ilyen hétköznapi dologban is segíthet a genetika, pedig a vizsgálat egy nyálmintából és néhány teszt kitöltéséből áll, és pár nap múlva megvan az eredmény.

Forrás: