A borostyán, melyben megvan az X-faktor!

Állati méreg és emberi gyógyír, olyan csoda gyógynövény, amelyben megvan az a bizonyos plusz!

A kerekrepkény, más néven földi borostyán egy igen gyorsan terjeszkedő, ősi gyógynövény, mely többnyire az egész országban fellelhető. A kerekrepkényt két iksz-repkénynek is nevezik, mivel két porzószála hosszabb, és a porzacskók páronként egymáshoz hajolva, egy-egy ,,X”-et mutatnak.

A tavasszal valóságos virágszőnyeget alkotó kerekrepkényt, amellett hogy egész dekoratív, már az ókorban használták gyógyításra, például légúti, emésztési és lázas betegségekre, míg Bingeni Szent Hildegard, a XII. századi gyógyító apáca ,,főfájásra” ajánlotta tea és pépes borogatás formájában.

borostyán

Állatok réme, emberek orvoslója

A kerekrepkényt elfogyasztó állat (ló, ritkábban szarvasmarha) mérgezést kaphat, ennek a tünete a súlyos légzési nehézség. Emberekre azonban teljesen veszélytelen a növény, bár a drog erős hatású, ezért önmagában ritkán és rövid ideig alkalmazzák. Teakeverékek részeként inkább használatos.

Hatóanyaga, mely illóolajat, cseranyagot, szaponint, glechomin keserűanyagot, kolint, gyantát, és viaszt is tartalmaz, a föld feletti részben található. A kerekrepkényt általában teljes virágzáskor, vagy utána (június-július) szedjük.

Klasszikus alkalmazási területe a tüdőasztma: tüdőbajra hajlamos egyének légzőszervei megbetegedése esetében rendelik a virágos növényt (herba) rendesen más nyálkaoldókkal, míg a népi gyógyászatban gyomor/bél hurutra, köhögésre és hörghurutra javallják, nyilván a benne található szaponin hurutoldó és köhögéscsillapító hatása miatt.

Enyhe vízhajtó tulajdonsága miatt emésztési zavarok ellen is, illetve teakeverékekben epe-, vese-, megbetegedések ellen ajánlják, sőt orvosi feljegyzések szerint vérhányásnál és fövenyesedés (homok a vesében) esetén is kitűnőnek bizonyult.

gyogynovenyek24

Mindezzel persze még nem ért véget a kerekrepkény gyógyító ereje, hiszen külsőleg alkalmazva is számos kellemetlen betegségre jó.

Amellett, hogy nehezen gyógyuló sebekre és bőrbántalmakra készíthetünk belőle lemosószert (orbáncfűolajjal kombinálva, csodaszerű gyógyulásokat tapasztalhatunk), a népi gyógyászat száj-, és sebgyulladásra, bőr- és mirigybajokra, kankóra (más néven tripper-re, vagy gonorrhea-ra) illetve fehérfolyásra is a kerekrepkényt javasolja.

A középkori angol gyógyászat szemgyulladásra és fülzúgásra is alkalmazta, bőrkeményedésnél pedig borogatásnak használják a megfőzött, vagy forrázott leveleket. Sebgyógyításra; szakított vagy nagy nyílású sebek kezelésére gyenge főzetét itatják, és erős főzetével mossák a sebet.

Forrás: