Jó megoldás alvászavarra az altató?

Amennyiben valaki nehezen alszik el vagy éjszaka gyakran felébred, szüksége lehet altató használatára. Jó kérdés azonban, mennyire oldja ez meg a problémát? Létezik más megoldás is rá?

Dr. Szakács Zoltántól, a SomnoCenter Budapest Alvászavar Központ neurológus-alvásszakértő főorvosától megtudhatja a választ.

Ésszerűnek tűnik, hogy ha alvásproblémákkal küzdünk, altatóhoz nyúljunk. Aki alvászavarral küzd, nehezen tud álomba merülni, vagy az éjszaka folyamán többször felébred, indokoltnak tarthatja, hogy altatót vegyen be. S ha elalszik tőle, ez a módszer hatékonynak is tűnik.

Ugyanakkor, ha az altatót állandóan alkalmazzuk, idővel többre lehet belőle szükségünk.

Sokan, ha észreveszik, hogy már gyógyszerrel sem tudnak igazán aludni, emelik az adagot. Előfordul azonban, hogy elvétjük, és az eredmény csupán kábultság lesz, de nem tartós alvás: korán 3-4 óra elteltével ismét felébredhetünk.

A jó alvás sok tényezőtől függ. A melatoninnak komoly része van benne, ennek köszönhető a folyamatok összehangolása. Közvetlenül nem gyakorol altató hatást, de lényeges szerepet játszik abban.

Alvásterápia alkalmával a melatonin készítmény az egyetlen, melyet szokás alkalmazni, de csak a páciensre szabott stratégia alapján. Ennek során a szakorvos figyelembe veszi szervezete működését. Ha ugyanis a melatonin altatót össze-vissza szedik, súlyosbíthat az alvászavaron.

Altató bizonyos élethelyzetekben valóban szükséges lehet: ilyenek az elhúzódó krízisállapotok – gyász, veszteség, válás, betegség, szakítás és egyéb, sokkoló vagy szomorúságot okozó élethelyzetek.

A legtöbb esetben azonban ilyenkor – szakértő bevonásával – inkább antidepresszánsok és hangulatstabilizáló gyógyszerek ajánlottak.

https://youtu.be/Y-_3pRPW50I

Magát az alvászavart ki kell vizsgáltatni

Fontos ugyanakkor tudni, hogy nem mindegy, miből származik az alvászavar. Amennyiben azt nem egy krízishelyzet vagy stressz okozza, s már jó ideje fennáll, érdemes kivizsgáltatnunk magunkat egy alváscentrumban.

Az alvászavar – köztük a legveszélyesebbnek számító alvási apnoé szindróma – akkor is fennállhat, ha nem feltétlenül tudunk róla. Nemcsak az elalvással, az éjszaka átalvásával vagy a korai ébredéssel lehetnek gondok – ilyen például az inszomnia, azaz álmatlanság -, hanem a hangos horkolással és légzéskimaradással is.

Utóbbi az alvási apnoé alvászavar fő jellemzője.

Bárki, aki napközben fáradtságot, dekoncentráltságot, ingerlékenységet tapasztal, gondolhat arra, hogy nem alszik eleget – ám mivel ez nem tudatosul benne, nem érti a panaszai okát.

Az alvási apnoé esetén az idegrendszer működési zavara következtében ellazulnak a légzőizmok, a felső légút egymás után többször beszűkül vagy összezáródik, melynek következtében a páciens nem kap levegőt. Horkolása horkantásba torkollik, ilyenkor érzékeli az agy az oxigénhiányt, felébreszti az illetőt – de ez benne nem tudatosul -, és újraindul a légzés. A folyamat akár több százszor megismétlődhet egy éjjel alatt, s nem jön létre mélyalvás.

Az altató ebben az esetben sem jelenthet tartós megoldást.

Az alvászavar, bármilyen természetű legyen is, szakemberért kiált. Amennyiben problémánk legalább 30 napja fennáll, fontos felkeresni egy alváscentrumot és kivizsgáltatnunk magunkat, hogy szakszerű és hatékony terápiát kapjunk.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.