Így „készül” a déligyümölcs

Felmérések szerint évente és fejenként mintegy 12 kilogrammnyi déligyümölcsöt eszünk meg mi, magyarok. Ennél a mennyiségnél már nem árt jobban belegondolni abba, hogy vajon honnan és milyen vegyszeres „támogatással” érkeznek hozzánk ezek a 15-20 esztendővel ezelőtt még hellyel-közzel egzotikusnak tartott gyümölcsök.

Hazánkban a déligyümölcs szezonja szeptember végétől március közepéig tart, és habár a tapasztalatok szerint ezen messziről érkezett gyümölcsök minőségében inkább a szezon elején találnak kifogásolnivalót – ilyenkor a Nébih is kiemelten ellenőriz –, vannak dolgok, amikre folyamatosan ügyelnünk kell.

A déligyümölcsök általában fontos szerepet töltenek be szervezetünk téli vitaminpótlásában, ám ezzel együtt sem árt szem előtt tartanunk, hogy ezeket a növényeket néhány ezer kilométerrel távolabb szüretelik le és hosszú napokon át „utaznak”, míg megérkeznek hazánkba – ahol sok esetben még további érlelési, kezelési fázison kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a polcokra kerülhessenek.

Leszüretelt narancs egy narancsligetben a ciszjordániai Nábluszban. (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Egy kis gombaölő, egy kis vax…

A távoli termőhelyekről (Dél-Európából, Közel-Keletről vagy például Kínából) hozzánk érkező gyümölcsök a több napos szállítás során megromlanának, ha a szüretelés után közvetlenül nem végeznének rajtuk felületkezelést, illetve nem látnák el felületüket kiszáradást gátló védő (vax) réteggel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatbázisa szerint a külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (így például ortofenilfenol, imazilil vagy tiabendazol) felhasználásával és/vagy viaszbevonással történik. Előfordul, hogy gombaölő nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt, ami lehet mesterséges vagy természetes – az utóbbi általában méhviasz alapú.

A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja minden esetben viaszolt.

Hogy a gyümölcs csak viasszal bevont, vagy növényvédőszerrel is kezelt, azt kötelező a vásárló tudomására hozni. A hazai szabályozás szerint jelölni kell a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig, azaz ömlesztett gyümölcsök esetében is.

Ha a növényvédőszer felszívódó, azaz mosással nem eltávolítható, akkor a héj fogyasztásra mindenképpen alkalmatlan (a növényvédőszer általában a héjban található illóolajhoz kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lemosható). Erről szintén tájékoztatni kell a vásárlót.

Ha valamilyen oknál fogva nem találunk tájékoztatást erre vonatkozóan, a hatóság azt javasolja, hogy a héjat tekintsük fogyasztásra alkalmatlannak. Habár – nyugtat meg a hatóság – az ezekre a gyümölcsökre jellemző vegyszertartalom átlagos fogyasztási szokások mellett nem okozhat problémát.

Mindazonáltal érdemes megfigyelni, hogyan viselkedik egy szermentes és hogyan egy szokásos módon felületkezelt citrom:

 

 

Az üzletekben található aszalt vagy kandírozott citrushéj-készítmények csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért a frissen reszelt héj helyett tanácsos inkább ezeket használni süteményekhez.

Ha biztosra akarunk menni

  • Ha tehetjük, vásároljunk bio terméket, azon legfeljebb csak viaszbevonat van.
  • Mossuk meg a citrusféléket alaposan. Ha felszívódó növényvédőszerrel van dolgunk, akkor ettől ugyan még nem lesz fogyasztható a héj – de legalább hámozáskor kevesebb szermaradékot kenünk szét a gyümölcsön. (Ma már itthon is kaphatók kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra használható lemosószerek, azonban jobb híján megteszi 2-3 percnyi almaecetes vízben való áztatás, kefével sikálás, majd alapos öblítés is.)
  • A csomagolóanyagot (papírdoboz, fólia, zacskó, háló) dobjuk ki. Ne használjuk másra, és tartsuk szem előtt: nem gyerekjáték.

egészséges tisztítószer_banán

Csoda a hűtőházban

A banán a citrusfélékhez hasonlóan hosszú úton jut el hozzánk, miután legfőbb exportőrei Brazília, Ecuador, Honduras, Costa Rica, Panama és Columbia.

A gyümölcsöt zölden szüretelik és 13 Celsius fokra hűtött kamrákban fut be valamelyik európai kikötőbe, ahonnan banánérlelő üzemekbe szállítják (Magyarországon is működik ilyen). Ezekben a 4-8 napos érlelés – inkább kezelés – során emelik a hőmérsékletet és etilén-gázt adagolnak a levegőbe. Az „érett gyümölcsöt” visszahűtik, majd így szállítják az üzletekbe.

A „régi idők” illatos banánjaihoz képest a maiak valóban meglehetősen szagtalanok – vagy rosszabb esetben egyenesen rossz szagúak. Az illat hiánya elsősorban a mesterségesen előállított banánfajták elterjedésének köszönhetők, de a folyamatos hűtve tárolásnak is lehet ez a mellékhatása. (A banán számára a 13 fokos hőmérséklet már „fagypont alattinak” számít.) A rossz szag – amely csak a héjon érezhető, ott sem minden esetben – részben a mesterséges érlelés és a gyümölcs zsúfolt elhelyezése, nylonban tartása miatt keletkezik.

A Nébih figyel!

Az ellenőrzések során a hatóság elsősorban a citrusféléket (mandarin, narancs, grépfrút), az avokádót és a kereskedők polcain egyre nagyobb mennyiségben megjelenő egzotikus gyümölcsöket (mangó, ananász) vizsgálja. A miniszteri utasítás értelmében a szabvány szerinti valamennyi minőségi paramétert vizsgálni kell, tehát az ellenőrzések célja:

  • A citrusféléknél – penészes, romlóhibás, esetleg fagyott gyümölcsök, nem megfelelő létartalom, az érlelés során bekövetkező etilén perzseltség,
  • Az avokádónál: éretlen vagy túlérett, romlóhibás gyümölcsök,
  • A banánnál: túlérett vagy az érlelés során elkövetett hibák miatt ízetlen, zöld gyümölcsök kiszűrése.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.