Van kiút az alvásproblémákból 2.

Bárányszámlálás helyett, alvásdiagniosztika. Szakembertől tudhatjuk meg álmatlanságunk miértjeit és megoldást is kaphatunk.

Ha valaki nem kezeli időben az alvászavart, milyen betegségeket okozhat?

A horkolás miatt az éjszaka folyamán fuldoklások sorozatát éli át a beteg: leesik az oxigénszint, megemelkedik a vérnyomás és a pulzus. Akár éjszakai magas vérnyomást is okozhat. Károsodnak az erek, így elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, ami természetesen a szív és az agy ereinek megbetegedése esetén jár a legsúlyosabb, ismert következményekkel. Az alvásfüggő légzészavart (horkolást) a kardiovaszkuláris betegségek legalább olyan, vagy még súlyosabb rizikófaktorának tartják, mint a dohányzást. A fuldoklás okozta ismétlődő stresszhelyzet miatt pedig megemelkedik a vércukorszint, tovább rontva ezzel a fennálló cukorbetegséget. Azt is tény, hogy nehezebben fogynak le azok az emberek, akik alvásfüggő légzészavarban szenvednek, ugyanis kimarad a mélyalvás fázisa, amely során bizonyos zsírbontást elősegítő enzimek és hormonok termelődése történik.


13961Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valaki nem tudja magát kialudni ? bármilyen okból ?, az előbb-utóbb szorongáshoz, depresszióhoz vagy különféle pszichiátriai betegségek kialakulásához vezet. Sokszor jön úgy hozzánk a páciens, hogy nem tudjuk eldönteni: attól depressziós, mert nem aludt, vagy azért nem alszik, mert depressziós.

Mikor jön el az a pont, amikor már mindenképpen orvoshoz kell fordulni?

Ez legtöbbször az egyén toleranciájától függ. Vagyis: akkor keres fel minket, amikor alvászavara már nem összeegyeztethető az életminőségével. De egy alvásfüggő légzészavar vagy mozgászavar esetében nem árt minél hamarabb orvoshoz, szakemberhez fordulni. Persze mindenki ismer olyan embert, aki száz évig élt, miközben egész életében hangosan horkolt. Ám vigyázni kell, mert a horkolás nagyon gyakran ? mint ahogy ezt már említettem ? különböző betegségek komoly rizikófaktora, és ezek megelőzhetők, ha időben kezeljük őket.

Hogyan zajlik itt, a SomnoCenterben az alvásterápia?

Az Állami Egészségügyi Központhoz hasonlóan itt is van alváslaboratórium és szakrendelés is. Az első lépés mindig egy beszélgetés, amikor megpróbáljuk kideríteni, mi is a probléma. Mindig nagyon pontosan ki kell kérdezni a pácienst a kísérő betegségekről és a gyógyszerekről, ezek ugyanis mind számítanak. Ezek után döntjük el, milyen további vizsgálat vagy konzultáció szükséges. Van, amikor alvásnaplót adunk a betegnek. Ezzel az alvási szokásokat térképezzük fel. A naplót általában 2-3 hétig vezetik a páciensek. Hihetetlenül sok információt lehet belőle nyerni. Van, hogy kérdőíveket töltetünk ki célzott kérdésekkel. Ezek részben nemzetközi, részben a Magyar Alvástársaság által kidolgozott kérdőívek, amelyeket itt a magánrendelőben is használunk. Természetesen az egyéb, háttérben álló belgyógyászati, pszichiátriai betegségekre is mindig rá kell kérdezni. De ha úgy tűnik, hogy valamilyen alvásbetegséget ki kell zárni, vagy egyszerűen szeretnénk tudni, hogy ténylegesen milyen a beteg alvása, akkor behívjuk egy éjszakai alvásvizsgálatra. Ez úgy történik, hogy a konzultáció után egyeztetünk egy időpontot. Az adott napon este 8-9 óra körül kell megérkezni. A beteget különféle érzékelőkkel szerelik fel, majd a megszokott módon és időben lefekszik ? előtte lehet tévét nézni, olvasni, zenét hallgatni, akárcsak otthon. Az érzékelők segítségével vizsgáljuk például az agy elektromos tevékenységét ? ez azért fontos, mert így meg tudjuk állapítani az alvásstádiumokat ?, a légzést, a levegő áramlását az orrban, az izomtónust, a vér oxigénszintjét, illetve a pulzust is. Ennek segítségével egy elég átfogó képet kapunk a páciensről. Mindemellett még video-monitorozást is végzünk, amit egy éjszakás nővér figyel: vagyis egész éjszaka látjuk a beteget. Az alvásvizsgálat segítségével pontosan meg tudjuk állapítani, van-e alvásfüggő légzészavar vagy mozgászavar, illetve bekövetkeznek-e a megfelelő alvásstádiumok az éjszaka folyamán. De a vizsgálattal derítjük ki például azt is, milyen súlyos a fennálló légzészavar, azaz hogy szükséges-e valamilyen orvosi beavatkozás, vagy elég a légzészavar megszüntetését, illetve enyhítését segítő szerek ? tapaszok, orrcseppek ? alkalmazása. A vizsgálat után a beteggel közösen alakítjuk ki a további terápia menetét.


13974Mivel lehet segíteni az alvásunk minőségén? Azaz: milyen praktikus tanácsokkal látják el pácienseiket az alvást illetően?

Csak egyénre szabott megoldások léteznek, hiszen mind mások vagyunk. Van, akinek már az is elég, ha az alvásvizsgálatból megtudja: ő még nem beteg attól, hogy nem tud elaludni. Oldódik a stressz és a szorongás, és így nem lesz többé igazán gondja az alvással. Valaki nem szeretne gyógyszert szedni, hanem eljár inkább autogén tréningre, relaxációra vagy csak egyszerűen zenét hallgat. Aki arra fogékony, az pedig homeopátiás, akupunktúrás kezelést is igénybe vehet. De a legfontosabb: felmérni az alvókörnyezetet. Jönnek hozzánk olyanok, akik azért nem tudnak aludni, mert az ablakuk alatt megy el a busz. Itt a környezetet kell megváltoztatni, ami már a beteg feladata. De egy-két tanácsot persze tudunk adni. Hasznos lehet meghatározni egy állandó lefekvési és felkelési időt, amelyhez rutinszerűen tartjuk magunkat, a rendszer ugyanis jó hatással van az alvásra. Elengedhetetlen például a kényelmes ágy, amelyet kizárólag csak alvásra és szeretkezésre használhatunk ? a tévénézés kizárva! Mindezek mellett még azt is érdemes betartani, hogy ne feküdjünk álmatlanul az ágyban. A hasztalan forgolódás szorongást alakít ki, s ezt el kell kerülni. Álljunk fel kb. 10 perc után, csináljunk valamit (zenehallgatás, olvasás stb.), majd újra próbáljunk elaludni. Nagyon fontos, hogy az alvás pozitív élmény legyen.

Alvásközpontok az országban

A laboratóriumok részben a társadalombiztosítás által támogatott, részben térítéses (magán-) vizsgálatokat végeznek.

Forrás:

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.