Erős dobbanás vagy kihagyás? – Szívritmuszavar is lehet

A szívritmuszavar egy lappangó, igen gyakran „néma” betegség, illetve sokszor csak enyhe, ártatlannak tűnő tünetekkel jelentkezik. 

A bizonytalanabb panaszok okát is fontos keresni, és egyes esetekben sürgős segítséget is kell kérni. 

Lebegő érzés és verejtékezés és utalhat szívritmuszavarra

A szívritmuszavar szóról sokaknak nyilván a zakatoló, erős szívdobogás, illetve az össze-vissza „kalimpáló” szív jut eszébe, holott a betegségnek gyakran ennél jóval enyhébb tünetei vannak. Mivel az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkezik érzékelhető tünet, ezért számos esetben csak a rutin kardiológiai vizsgálaton derül fény a jelenlétére.

szedules

Foto:123rf.com

Ugyanakkor van néhány panasz, amelyre mindenképpen figyelni kell, ugyanis akár szívritmuszavar jelenlétére is utalhat:

  • szédülés, bizonytalanság érzet,
  • verejtékezés,
  • furcsa, „lebegő” érzés a mellkasban,
  • ájulás közeli állapot.

Mindezek mellett természetesen olyan feltűnő tünetek is felléphetnek, mint mellkasi fájdalom, felgyorsult vagy lelassult szívverés, légszomj. Ilyenkor nem szabad halogatni a kivizsgálást. 

Bár egy-egy stresszhelyzetben természetes, ha úgy érezzük, erősen dobog a szívünk, azt soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha többször is felgyorsul vagy lelassul a szívverésünk. Ha pedig ehhez olyan tünetek is társulnak, mint a gyengeségérzés, az izzadás, a szédülés, az extra dobbanások, a bizonytalan mellkasi érzet vagy fájdalom, az általános diszkomfort érzet, tudnunk kell, hogy ezek már abból eredhetnek, hogy a szív a felgyorsulás vagy lelassulás miatt nem tudja hatékonyan betölteni a pumpafunkcióját” – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Ha tehát ilyen tüneteket tapasztal valaki, mindenképpen forduljon orvoshoz, még akkor is, ha éppen tünetmentes periódusban van.  

A szívritmuszavarok legsúlyosabb formái, az úgynevezett kamrafibrilláció, vagy kamrai tachycardia akár halálos kimenetelű is lehet. Erre utaló jel lehet az eszméletvesztés, a rohamosan gyengülő pulzus, légzés. Ebben az esetben az azonnal megkezdett újraélesztés mellett mentőt kell hívni!  

Fotó: 123rf.com

Nemcsak szívbetegségek okozhatnak szívritmuszavart

A kardiológiai kivizsgálás során a kardiológus nem csak a tünetekre kérdez rá, hanem a családi kórtörténetet is igyekszik feltárni, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívritmuszavar esetén is jelentős szerepet játszik a genetika. Az egyéni kórtörténetből akár az is kiderülhet, hogy egy háttérben álló betegség vezet a ritmuszavarhoz, mint például magas vérnyomás, cukorbetegségség, pajzsmirigybetegség, alvási apnoé. Ezért a kikérdezés, a korábbi leletek elemzése is döntő jelentőségű. 

Eszközös vizsgálatokkal még pontosabban megfigyelhetjük az állapotot, így sor kerülhet nyugalmi és terheléses EKG vizsgálatra, Holter EKG vizsgálatra, illetve akár szívultrahangra. Súlyosabb esetben elektrofiziológiai vizsgálattal állítható fel pontos diagnózis, és kezdődhet meg a szükséges ellátás” – ismerteti Müller doktor. – Amint sikerül diagnosztizálni a szívritmuszavart, annak okát és típusát, megkezdődhet a gondosan beállított kezelés, amely olyan, akár végzetes betegségek kockázatát képes csökkenteni, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

Olvasd el ezt is!

Ismered a 12 okot, ami szívritmuszavart okozhat?

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.