A szív-érrendszer egészségének egyik kulcsa az erekben rejlik

Egyes megfogalmazások szerint annyi idősek vagyunk, amilyen idősen az ereink.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá az ereink egészségére, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Lassítani kell az erek megkeményedését!

Az idősödés nyilvánvalóan hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek. A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban. 

Fotó: 123rf.com

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de az is igaz, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  

Ennek okairól több elképzelés is létezik. Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez. Viszont az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a biológiai korunktól.

Hogyan védhetjük az endothelium egészségét?

Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból. Mindazok tehát, akik egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét. De hogyan védhetjük az endothelium egészségét? Megfelelő életmóddal és szükség esetén orvosi segítséggel.

Mikor ajánlott a kardiológiai kivizsgálás?

Mozgásszegény életmód esetén

“Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, egyre több bizonyíték szól arról, hogy a mozgáshiány rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír-százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Dohányzó életmód mellett

Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ezen kívül a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.  

Túlsúly, elhízás esetén

A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.   

Cukorbetegség fennállásakor

A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.  

Stresszes életmódnál

A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz. Nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt. 

Forrás: https://napidoktor.hu/index


3 hozzászólás

  1. Jáger László

    Nem dohányzom,nem iszok tömény alkoholt
    nem élek stresszes életmódot!!!
    Nos akkor mire is számíthatok!!!???…
    Hát 1 biztos az ember életében és az a halál!!!
    Ez tény!!
    Barátilag
    J.L.

  2. Szücs Istvánné

    80 éves vagyok, ritmuszavarom van, de nem érzem, csak a vérnyomásmérő jelzi.Befejeztem a kardiológiára járást, mert ott fogok infarktust kapni az idegességtől.Nincs, magas vérnyomásom ennek ellenére vittem a 3 hónapos mérés naplóját. Na ez a doktornőt nem érdekelte. És miután közöltem, hogy nem tudom szedni a vérhígítót- az asszisztrnsnő úgy ordította le a fejemet, hogy erősen uralkdni kellett magamon, hogy ne rendezzem át a kontyát.Szóval erre nincsen szükségem. Úgy néznek ránk idősekre az egészségügyben mint a véres rongyra! Hazudhat a kormány akármit!

  3. Sz.R.

    “……Lassítani kell az erek öregedését……”Hogyne.Ezt teszik az orvosok akkor,amikor az időseknek felírják,vagy javasolják a vérhígítót?Mindegyik vérhígító meszesedést okoz,ezt is tudják?Na,ha elmeszesedik a beteg,jöhet a sztatin gyógyszer.Gyógyszer ellen másik gyógyszer.És a betegek többsége el is hiszi,szedi kétmarokra a gyógyszereket.Egyiket sem vagyok hajlandó szedni.