Szokatlan módok az immunrendszer erősítésére

Együnk több marhahúst

Ha már úgyis annyi répát eszünk, hogy egy ketrec nyulat jól lehetne lakatni vele, akkor miért ne próbáljuk ki a marhahúst? Nem egy hájjal borított, fél kilós kicsontozott hússzeletről beszélek. Egy vékony 80–100 grammos marhaszelet nagyon jó cinkforrás, ami egy olyan ásvány, amely segíti a fehérvérsejtek termelődését, és megnöveli a falósejtek számát, amelyek a rák ellen küzdenek. Ha nem szereted a vörös húsokat, próbáld ki a szárnyasokat, a disznóhúst, a tejtermékeket, vagy akár az osztrigát, hogy több cinkhez jusson a szervezeted. Vagy, ami még jobb, próbáld ki, hogy a marhahúsra hirtelen sült gombát szórsz, antioxidánsban gazdag fokhagymával, vagy fogyassz más cinkben gazdag ételt, ami csökkenti a szabad gyököket a vérben, és jó immunrendszer erősítő.

Egy kis stressz nem árt az immunrendszerünk erősítése érdekében

Mindannyian tudjuk, hogy a stressz legyengíti az immunrendszert, ugye? Talán mégsem. Amíg a krónikus stressz, aminek ki vagyunk téve hosszútávon, elfojtja az immunrendszert, a rövidtávú stressz serkentő hatással van rá.

Dr. Firdaus S. Dhabar állítása szerint, a test ösztönös válasza a stresszre a „leginkább alábecsült természet adta túlélő eszköz.” A ohiói állami egyetem professzora hisz az ún. „harcolj vagy menekülj” vészreakcióban, amely felkészíti a kardiovaszkuláris és a váz- és izomrendszert a fizikai változásokra, és segíti az immunrendszert, hogy válaszoljon a kihívásra. Ily módon, a rövidtávú stresszhatások, vagy az idült stressz képes erősíteni az immunrendszerünket.

Veszekedjünk jól

Ki emlékszik Elizabeth Taylor és Richard Burton szóháborújára a „Nem félünk a farkastól” (Who’s Afraid of Virginia Woolf) című filmben? A házaspár folytonos rosszindulatú civakodása valószínűleg az agyára menne a legderűsebb aranyhalnak is. Egy Nemzeti Egészségügyi Tanács által finanszírozott kutatás bebizonyította, hogy azok a párok, akik tisztelettudóan és ésszerűen vitatkoznak, kevesebb citokin nevű, stresszel kapcsolatos proteint termelnek, amely gyengíti az immunrendszert, mint azok, akik kevésbé udvariasan veszekednek.

A kutatók interjút készítettek házaspárokkal, aztán megfigyelték őket, ahogy olyan problémákról tárgyalnak, amiben drámai módon eltért a gondolkodásuk. Azok a férjek, akiknek a felesége értelmes szavakat használt – mint például „józan ész”, „azért mert” és „gondolkodni” – sokkal kevesebb immungyengítő citokint termeltek, mint azok, akiknek a felesége inkább “érzelmi töltetű” szavakat használt.

Egy másik kutatás során azt figyelték meg, hogy azoknak a pároknak, akik veszekedés közben maró gúnnyal becsmérelték és sértegették egymást, sokkal gyengébb volt az immunrendszerük, és 40%-al több időre volt szükségük a sérülésekből való helyreálláshoz egy házastársi összecsapás után (félreértés ne essék, nem fizikai sérülésekre kell gondolni).

Fotó: 123rf.com

Sportoljunk kevesebbet – na ilyet se hallunk gyakran!

Ha a sport immunrendszer erősítő hatásáról van szó, a kevesebb több. Természetesen, a triatlonisták és a maraton futók egészségesnek néznek ki, de a túl sok edzés rövidtávon lecsökkentheti az immunrendszer hatékonyságát. A mértéktartó mozgás, (beleértve a házimunkát is, például a porszívózást) erősíti az immunrendszert, azáltal, hogy megnövekszik a falósejtnek nevezett sejtek termelődése, amelyek a baktériumokkal küzdenek, és felgyorsítják az immunsejtek keringését a testben.

A kutatások azt mutatják, hogy akik szórakozásképpen futnak, vagy sétálnak, ritkábban fáznak meg, vagy ritkábban vesznek ki szabadnapot a munkából betegség miatt, miután kialakítottak egy rendszeres mérsékelt edzésprogramot. A kulcsszó a „mérsékletesség”. A túl sok edzés legyengíti az immunrendszer reakcióit, és valószínű, hogy aki intenzíven edz, 72 órával minden kiadós edzés után megbetegszik. A kemény edzésen alapuló életmód megnöveli két olyan hormon – a cortisol és az adrenalin – termelődését, amelyek ideiglenesen legyengítik az immunrendszert.