Tények és tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

A melltartók növelik a mellrák kialakulásának esélyét

Időről időre gyakran előjön a téma: vajon a melltartók (különösen a merevítősek) megnövelik a mellrák fellépésének az esélyét? Vannak, akik erre igennel válaszolnak, ám tanulmányok szerint (melyekben emlőrákos nőket vizsgáltak) nem találtak ezidáig bizonyítékot arra, hogy bármilyen összefüggés lenne a melltartó viselése és a rosszindulatú daganat között. A mítosz valószínűleg onnan származik, hogy a merevítős melltartók korlátozhatják a nyirokfolyadék áramlását a mellekben, ami mérgező anyagok felhalmozódását okozhatja a szövetekben. Azonban nincs bizonyíték ezen állítás alátámasztására. Viszont az igaz, hogy a nem megfelelő méret gyulladást, cisztákat, fájdalmat is okozhat. Ha belegondolunk, a melltartó fel- és levétele alkalmával megnyomódhat és így kerül sokszor észrevételre egy csomó vagy daganat- inkább itt kell az összefüggést keresni.

Elég csak a mammográfia vagy az ultrahang?

A mellrák szűrésére 40-45 év felett mammográfiát alkalmaznak, fiatalabbaknál a sűrűbb mirigyállomány miatt ultrahangot. Viszont nagyon fontos tudni, hogy önmagában egyik sem ad 100%-ban biztos eredményt. A legpontosabb az emlő MR vizsgálata, vagy a tomoszintézis. Manapság bevett gyakorlat, hogy gyanús elváltozások esetén mindkettőt ( Uh+ Rtg) alkalmazzák, és ha gyanús a talált képlet az orvos, a csomóból ultrahang vezérelt aspirációs citológiával (vékonytű biopszia) mintát vesznek és azt citopatológushoz küldik elemzésre.

Egyetlen, fájdalmatlan csomó jelzi a mellrákot

A mellrák leggyakoribb tünetei az, ha egy fájdalmatlan csomót talál önvizsgálat során (akár a hónalj területén), ha a mell egy körülírt felszínén a bőr behúzódik, ha a mellbimbó váladékozik, illetve, ha a mellbimbó befelé fordul. Éppen ezért, ha valaki több, fájdalmas csomót tapint ki, egyből elveti a rosszindulatú daganat esélyét. Való igaz, hogy a fájdalmas csomók főleg a fibricisztás emlőbetegség gyanúját vetik fel (tegyük hozzá, ami hajlamosít a rákra), ám mellrák esetén is- bár ritkán- előfordulhat, hogy több csomó van, akár mindkét mellben, ráadásul fájdalmasak is– hívja fel a figyelmet dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza.

BRCA1 és BRCA2 génmutáció esetén biztosan mellrákom lesz

A National Cancer Institute szerint nem minden BRCA1/BRCA2 mutációval rendelkező nőnél, alakul ki mellrák. Ám az igaz, hogy körülbelül ötször nagyobb valószínűséggel lép majd fel, mint egy olyan nőnél, akinél ez nem áll fenn. Ezért azok, akik rendelkeznek ilyen mutációkkal, olykor profilaktikus (megelőző) kétoldali melleltávolítást javaslunk ( petefészek/petevezető eltávolítással együtt!), nehogy fellépjen náluk rosszindulatú daganat. Ilyen esetekben sürgetni kell a reproduktív életszakasz befejezését és azt követően a megelőző műtétet, hiszen a rizikó jelentős!

Fiataloknál, családi előzmény nélkül nem alakul ki mellrák

Sajnos gyakori tévhit, miszerint 30 év alatt, ráadásul családi kórtörténet nélkül nem alakulhat ki mellrák. Való igaz, az esély ekkor kevesebb, ám ugyanúgy felléphet. (Ilyenkor döntően jóindulatúak az emlő elváltozások).  Kutatások kimutatták, hogy bizony az életmód szoros összefüggést mutat a rosszindulatú daganatok rizikójával. Manapság a mindennapunk részévé vált a stressz, a mozgáshiány, BPA (Biszfenol A, ami a műanyaggyártában használt, egészségre káros alapanyag)) a finomított ételek, sok cukor fogyasztása, a kitolódó család tervezés, a gyermektelenség, így már náluk is egyre gyakrabban diagnosztizálásra kerül a mellrák ( de legalábbis megalapozódik).

Szűrés, most! – Közérthetően a mellrákról és a szűrés fontosságáról