Nagyon vigyázz! – A vízbe fulladás csendes…

Ha víz mellett vagyunk, mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogyan kell figyelnünk a fürdőzőket. A vízbe fulladás megtévesztően csöndes esemény. Az a fröcskölés, drámai sikítozás, kiabálás, amit a filmekben láthatunk, ritka a való életben. De miről ismerhetjük fel, ha valaki fuldoklik?

A kapitány ruhástul ugrott a vízbe, és teljes erővel úszott. Mint volt vízimentős, szemét az áldozaton tartotta, a pár felé nézett, akik lehorgonyzott csónakjuk és a strand között fürödtek.

-Biztos azt hiszi, hogy fulladozol- mondta a férj a feleségének. Sikongatva fröcskölték egymást, de a nyakig érő vízben álltak a homokon.

-Jól vagyunk!- kiabált neki a férfi, hogy leállítsa, de a kapitány csak úszott felé.

-Félre!- kiáltott rá, ahogy áttört közöttük. Nem egész három méterre mögöttük kilenc éves kislányuk fuldokolt. Csak a kapitány karjában, fejét a vízből kiemelve tudott végre kiáltani az édesapjáért.

Honnan tudta a kapitány 15 méterről azt, amit az apa nem vett észre 3-ról?

A fuldoklás nem jár feltűnő csapkodással és segítségért kiabálással, ahogy elképzeljük. Amíg a kapitány a karjába nem vette, a kislány egyetlen hangot sem adott ki. A kapitánynak sok éves tapasztalata és szaktudása volt szemben az édesapával, aki a tévéből tanulta, hogy néz ki a vízbe fulladás – hívja fel a figyelmet honlapján a Bethesda Gyermekkórház.

A vízbe fulladás veszélyesen csöndes

Szervezetünk ösztönös reakcióval válaszol a valós vagy érzékelt vízbe fulladásra. Hogy ez mennyire veszélyesen csöndes és láthatatlan jelenség, a számok is mutatják: az USA-ban a vízbe fulladás a második leggyakoribb halálnem (a közúti balesetek után) a 16 évesnél fiatalabb gyermekek körében. Az átlagosan 750 gyermek közül, akik idén vízbe fognak fulladni, körülbelül 375 gyermek 25 méternél közelebb lesz a szüleihez vagy más felnőtthöz. Ezen felnőttek 10%-a végig fogja nézni, amint megfulladnak, nem is sejtve, mi történik. De mi is történik valójában?

Néhány ritka esetet leszámítva, a fuldokló képtelen segítséget hívni. Légzőrendszerünk a légzésre van rendelve, a beszéd csak másodlagos, ráépült funkciója. Ahhoz, hogy beszélni tudjunk, először jól kell tudnunk lélegezni.

A fuldokló szája nincs elég ideig a felszín fölött, hogy lélegezni is és kiáltani is tudjon. Csak a ki- és belégzésre képes koncentrálni, mielőtt újra elmerül.
A fuldokló nem tud integetni. Ösztöne kényszeríti, hogy kezét oldalt tartva lefelé nyomja a vizet, ezzel próbálja kiemelni a fejét.
Nem tudja akaratlagosan kontrollálni kézmozdulatait, nem tud a segítségére siető ember vagy mentőeszköz felé nyúlni.
Testét az ösztönös fulladási reakció alatt végig függőlegesen tartja a vízben, de nem feltétlenül tapos a lábával. Ha nem mentik meg, csak mindössze 20-60 másodpercig tud a felszínen küzdeni, mielőtt elmerül.

Mindez nem jelenti azt, hogy aki csapkod és segítségért kiabál, nincs veszélyben! Valószínűleg pánikba esett. A pánikreakció jelei nem mindig mutatkoznak a fulladáskor jelentkező ösztönös reakció előtt, a pánik időtartama általában nem hosszú, és az ösztönös reakciótól eltérően ekkor az áldozatok még tudnak segédkezni saját megmentésükben. Megragadják a mentőövet, a biztosító kötelet vagy más mentőeszközt.

Miről ismerhetjük fel, hogy valaki fuldoklik?

feje alacsonyan van a vízben, szája épp a víz szintjén van,
feje hátra van hajtva, szája nyitva,
szeme üres, üveges, nem tud fókuszálni/ csukva van,
haja a homlokára vagy szemére simul,
nem használja a lábait,
hiperventillál, zihál, kapkodja a levegőt,
próbál egy irányba úszni, de nem halad előre,
próbál a hátára feküdni,
úgy tűnik, mintha egy láthatatlan létrán mászna fel.

És végül, ha hajózás közben egy társunk vízbe esett, de úgy tűnik, jól van, nem szabad ezt biztosra vennünk. Néha pont az a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy valaki fuldoklik, hogy nem tűnik úgy, mintha fuldokolna, csak tapossa a vizet, és a hajó felé néz. Hogy győződjünk meg róla? Kiáltsunk oda neki, hogy jól van-e. Ha tud válaszolni, valószínűleg minden rendben. Ha üres tekintettel néz vissza, akkor kevesebb mint 30 másodpercünk van, hogy odaérjünk hozzá.

Kedves szülők! A vízben játszó gyerekek zajosak. Ha csönd lesz, azonnal oda kell mennünk, hogy megtudjuk, miért.