Klain Dávid és társai megszakították a Téli Nanga Parbat Expedíciót 2013-02-11 Napi Hírek Megosztás: Tweet Klein Dávid és Ian Overton visszafordul a Téli Nanga Parbat Expedícióról! Ian-nál a magashegyi betegség tünetei jelentkeztek, aminek akár mozgásképtelenség is lehet a következménye! 2013. február 11. érkezett a hír, miszerint Klein Dávid és Ian Overton visszafordul a Téli Nanga Parbat Expedícióról, mert Ian-on jelentkeztek a magashegyi betegség tünetei! A csapat harmadik tagja Ács Zoltán 2013. február 4-én már elindult hazánk felé, a lábujján lévő fagyás miatt. Dávid aggódott, hogy Ian mozgásképtelenné válhat, és egymaga nem tudná lehozni társát a hegyről. Ezért úgy döntöttek, hogy a tünetek súlyosbodása előtt, megkezdik a leereszkedést a hegyről, vagyis megszakítják expedíciót. A Magyar-Amerikai Téli Nanga Parbat Expedíció 2012. december 26-án indult útjára. A háromtagú expedíció – Klein Dávid, Ian Overton és Ács Zoltán – nem kisebb sportteljesítményre vállalkoztak, mint oxigénpalack használata nélkül, megmászni földünk kilencedik legmagasabb pontját, a Himalája pakisztáni részére eső Nanga Parbat csúcsát. Mi az a magashegyi betegség? A magashegyi betegség oka, hogy 2500 méterrel a tengerszint felett a levegő oxigéntartalma drasztikusan lecsökken, ami a magasság növelésével fokozódik. A magashegyi betegség tünetei közé tartozik az erős fejfájás, hányinger, gyengeség, étvágytalanság, fokozott szomjúság. Emellett előfordulhat még szapora légzés, szívdobogás, szédülés, kimerültség, akár vérzések a szervekből. A tünetek súlyossága a magasságtól, az emelkedés gyorsaságától, az egyéni alkalmasságtól függ. „A magashegyi betegség enyhébb változata szinte kötelező jelleggel alakul ki nálunk. Ez része az akklimatizációnak.” – nyilatkozta korábban Klein Dávid a napidoktor.hu-nak. – „Az akklimatizációhoz az első lépés az alaptábor megközelítése. Amint elfogy terepjárónk alól az út, gyalogolni kezdünk és fokozatosan, több nap alatt érjük el alaptábort. Idővel szervezetünk, a fokozatos terhelés hatására, ugyanazon a magasságon már alacsonyabb pulzusszámot ér el, vagyis akklimatizálódik.” A három hegymászó több ilyen akklimatizációs kört is megtett közel 5000 méteren, de Ian szervezete ennek ellenére nem tudott megfelelően alkalmazkodni a ritka magashegyi levegőhöz. Idő hiányában több ilyen akklimatizációs kört már nem tudott volna megtenni a két hegymászó. Klein Dávid elmondta, hogy az alaptábor felett már csak részleges akklimatizáció alakulhat ki. Minél magasabbra másznak, vérük annál jobban besűrűsödik, hogy a kevesebb oxigént hatékonyabban szállíthassa. „A 8000 méter feletti régiókban gondolkodásom suta és lassú, figyelmem tompa, mozgásom lassú és pontatlanabb, nincs étvágyam a motiváció gyengül.„ – magyarázza Klein Dávid. Forrás:
