Kenyér Világnap – Október 16.

A Pékek Világszövetsége 2001. évi kongresszusa döntött arról, hogy minden év október 16-án megünneplik a Kenyér Világnapját elsősorban Európában.

A cél, hogy bemutassák a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét és a kenyeret sütő pékek munkáját. A világnapon nemcsak a pékeket ünnepeljük, hanem a búzát előállító gazdálkodó parasztot is.

A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

Mit értsünk kenyér fogalmán?

A kenyér, döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm.

A kenyérgyártás alapanyaga a liszt és a víz. Segédanyagokként sót és élesztőt használnak. Hazánkban elsősorban búzalisztből készítenek kenyeret. A búzaliszthez rozsliszt is kevernek.

12511

A kenyérgyártáshoz jó minőségű, tiszta, ivóvízre van szükséges. A só az íz kialakításán kívül a sikér duzzasztásában is szerepet játszik. Az élesztő feladata, hogy enzimjeivel alkoholos erjedést indítson el a kenyértésztában. A kenyérkészítésnek általában nincsenek járulékos anyagai, de a minőség javításának érdekében felhasználnak burgonyapelyhet, kukoricapelyhet, sajtot, stb.

Hazánkban elterjedt a kovászt helyettesítő, porított állagú Citopán elnevezésű segédanyag alkalmazása, amely igen laza szerkezetű és jól tárolható késztermék előállítását teszi lehetővé.

Beazonosítást könnyítő adatok

A kenyereken olvasható kenyércímkéről sok esetben csak az adott kenyér elnevezését tudhatjuk meg. Segíti azonban az eligazodást, ha tisztában vagyunk ezek jelentésével, a leggyakrabban fogyasztott kenyérféleségek alapanyagainak összetételével:

Fehér kenyér: 100 % a búzaliszt (BL 80) aránya.
Félbarna kenyér: 85 % a búzaliszt (BL 112), 15% a rozsliszt (RL 90) aránya.
Rozsos kenyér: 60 % és 85 % közötti a búzaliszt, 15 % és 40 % közötti a rozsliszt aránya.

Rozskenyér: 60 % alatti a búzaliszt, 40 % feletti a rozsliszt aránya.A többgabonás, búzacsírás, szójás, korpás, burgonyás stb. névvel ellátott kenyerek összetétele a névadó adalékra vonatkozóan (pl. szójás kenyér esetében a szójára) szintén szabályozott. Lényeges előírás, hogy a malátával színezett a barna kenyérrel könnyen összetéveszthető kenyéren kötelező feltüntetni, hogy malátával színezett.

4747

A sütőipar termékei között ma már szerencsére megtalálhatóak a különböző betegségek diétájához illeszkedő speciális kenyerek is (pl. gluténmentes kenyér a lisztérzékenyek, fehérjeszegény kenyér a krónikus vesebetegek, diabetikus kenyér a cukorbetegek, nátriumszegény kenyér a magas vérnyomásban szenvedők, stb. részére).

Láthatjuk, hogy az eltelt évszázadok során a kenyér sokat változott ugyan, de mégis ugyanaz maradt, s ha változatosan és mértékkel fogyasztjuk, remélhetőleg sokáig élvezhetjük még benne az élet ízét.

A gabonafélék táplálkozás-élettani szempontból kémiai összetételüket tekintve elsősorban, mint energiát szolgáltató élelmiszerek jelentősek. Fehérjéik nem teljes értékűek, aminósav összetételük sem kedvező, mivel több lényeges, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminósavat csak igen csekély mértékben tartalmaznak.

A gabonaőrleményekből készült élelmiszerek megkönnyítik a zsíros ételek emészthetőségét, emészthetetlen ballasztanyagaik pedig serkentik az emésztőmirigyek működését, és a bélcsatorna mozgását.

Forrás: